Megtérül-e a diplomába belefektetett összeg, ha valaki önköltséges formában szerez diplomát valamilyen művészeti képzésen? Megnéztük, mik a legjobban fizető szakmák a diplomás pályakövetés legfrissebb adatai szerint.
Animáció, formatervezés, tárgyalkotás, média design, mozgókép, koreográfus, esetleg táncművész. Bár a tánc, rajzolás, festés és szobrászkodás elsőre talán csak hobbinak hangzik, ezek mindegyike nagyon magas szinten tanulható egyetemeken és főiskolákon is.
A művészeti képzéseken alapszakos diplomát szerző egyetemi hallgatók a diplomás pályakövetés 2022-es adatai alapján átlagosan bruttó 342 ezer forintos jövedelmet vittek haza, bizonyos területeken azonban ennél magasabb is lehet a pályakezdők átlagjövedelme.
A legjobban fizető művészeti képzés a mozgókép bruttó 490 724 forintos havi átlagjövedelemmel. A 2019/20-as tanévben ezen a szakon 31 fő végzett, mindannyian a Színház- és Filmtudományi Egyetemen. A végzettek átlagosan 3 hónap alatt találtak munkát, mindannyian a versenyszférában helyezkedtek el film, videó, televízióműsor gyártás és hangfelvétel-kiadás területén.
A lista második helyén a televíziós műsorkészítő áll bruttó 417 605 forinttal. Ezen a szakon a 2019/20-as tanévben 24 fő végzett, 14-en a Budapesti Metropolitan Egyetemen, 10-en pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Az ezen a szakon végzettek viszonylag nehezen, közel 5 hónap alatt találtak munkát. A legtöbben újságíróként, rádióműsor-, és televízióműsor-szerkesztőként helyezkedtek el.
A harmadik legjobban fizető terület pedig a media design bruttó 385 938 forintos havi átlagjövedelemmel. A diplomáját az összes végzett hallgató (31 fő) a Budapesti Metropolitan Egyetemen szerezte meg, a diplomaszerzést követően pedig kicsivel több, mint 2 hónap alatt helyezkedtek el, zömében grafikus és multimédia-tervező munkakörben.
Ezek a képzések egyébként - ha valakit nem vesznek fel állami ösztöndíjas képzésre - meglepően sokba kerülnek, félévente akár 800-950 ezer forintot is kérhetnek értük az egyetemek. A tandíjakról az alábbi cikkünkben olvashattok bővebben:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
