Nettó átlagkereset: ennyi volt egy átlagos magyar fizetés augusztusban

A KSH legfrissebb adataiból kiderült, hogy nettóban kedvezmények nélkül a magyarok átlagosan 369 700 forintot vittek haza augusztusban.

  • Eduline/MTI

Még mindig elviszi a fizetés értékét az infláció

Augusztusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 528 500 forintra becsülhető, ami 4,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.  A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 531 100, a költségvetésben 518 300, a nonprofit szektorban 531 600 forintot tett ki. 14 , 15,1, illetve 12,1 százalékkal emelkedett egy év alatt - írja az MTI.

A KSH jelentése szerint a nettó átlagkereset:

  • kedvezmények nélkül 369 700 forint
  • a kedvezményeket figyelembe véve 383 500 forint

volt augusztusban.

Ez 15,2, illetve 15,1 százalékkal magasabb volt, mint 2022 augusztusában. A reálkereset még ennek ellenére is 1 százalékkal csökkent, mert a fogyasztói árak előző év azonos időszakához képest 16,4 százalékkal emelkedtek.

A bruttó mediánkereset - tehát az az összeg, aminél a munkavállalók egyik fele többet, a másik fele viszont fele kevesebbet keres - 450 000 forint volt, ami 15,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 312 300 forintot ért el, 15,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Bruttó átlagkereset 2023: augusztusig így változott

Január-augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 556 900 forint volt. A magyarok kedvezmények nélkül 370 400, a kedvezményeket figyelembe véve 384 000 forintot vihettek haza. A bruttó, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset, valamint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt 14 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 2,0 százalékponttal lenne magasabb.

Január-augusztusban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 574 500 forint volt. Míg a nettóátlagkereset kedvezmények nélkül 382 000, a kedvezményeket figyelembe véve 395 600 forintot ért el.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.