Márciusban 577 900 forint volt a magyarok bruttó átlagkeresete

A nettó átlagkereset 16,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

  • Eduline/MTI

Februárban még 531 200 forint, márciusban már 577 900 forint volt a magyarok bruttó átlagkeresete - derül ki a KSH friss adatai alapján. A statisztikai hivatal adatai szerint így a kedvezmények figyelembevételével a nettó átlagkereset 398 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,6, a nettó átlagkereset 16,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

A reálkereset 6,9%-kal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,2%-os kiemelkedő növekedése mellett. A bruttó mediánkereset 440 700 forint volt, ami 16,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 305 900 forintot ért el, így 15,7%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

A tavaly februárban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 14,8 százalékponttal, a nettóé 15,2 százalékponttal lett volna magasabb idén februárban - írja az MTI.

A reálkereset 19,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,4 százalékos kiemelkedő növekedése mellett. A reálkereset csökkenéséből 11,8 százalékpontot magyaráz a tavaly februári fegyverpénz.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.