A nettó átlagkereset 16,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Februárban még 531 200 forint, márciusban már 577 900 forint volt a magyarok bruttó átlagkeresete - derül ki a KSH friss adatai alapján. A statisztikai hivatal adatai szerint így a kedvezmények figyelembevételével a nettó átlagkereset 398 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,6, a nettó átlagkereset 16,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
A reálkereset 6,9%-kal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,2%-os kiemelkedő növekedése mellett. A bruttó mediánkereset 440 700 forint volt, ami 16,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 305 900 forintot ért el, így 15,7%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
A tavaly februárban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 14,8 százalékponttal, a nettóé 15,2 százalékponttal lett volna magasabb idén februárban - írja az MTI.
A reálkereset 19,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,4 százalékos kiemelkedő növekedése mellett. A reálkereset csökkenéséből 11,8 százalékpontot magyaráz a tavaly februári fegyverpénz.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
