Elfogadhatatlannak tarják az 1000 forintos órabért a diákmunkások

A diákmunkások nagyjából fele a lakhatási költségekre teszi félre a fizetését – többek között ez derült ki egy friss felmérésből.

  • Eduline

A megkérdezettek 90 százaléka korábban is vállalt már diákmunkát, többségük tanév közben is. Leginkább a pénzkereseti lehetőség miatt, de a tapasztalatszerzés, a függetlenedés és a karriertámogatás is fontos szempont - derül ki a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Műegyetemi Állásbörzét szervező Műegyetemi Hallgatói Kft. által készített kutatásból. Több száz, 16 és 24 év közötti diákot, egyetemistát kérdeztek meg arról, mi alapján választanak maguknak nyári munkát, és mire költik a bérüket.

A legtöbb diákmunkás minimum 1500 és 2000 forint közötti órabért vár el, az 1000 forintos vagy annál alacsonyabb órabért elfogadhatatlannak tartják. Kiderült az is, hogy az éjszakai és korán keléssel járó munkák kevésbé népszerűek a megkérdezettek körében (38,1% és 45,9%), a többség (62,3%) pedig a speciális időszakok közül a hétvégi munkát vállalná szívesen.

A legtöbben irodai munkakörben szeretnének elhelyezkedni, de a szórakoztatóipar – fesztiválok, hostesskedés – is népszerű. Fizikai jellegű munkát kevesebben választanának, a legkevésbé preferált munka a takarítás, a gyári munka és a fűnyírás.

Meglepő, de a válaszadóknak csak 23,4 százaléka mondta azt, hogy kizárólag hivatalosan bejelentett munkát vállalna.

A fizetést a válaszadók 45,1 százaléka szórakozásra költi, de a többség valamilyen konkrét céllal vagy cél nélkül részben, vagy egészben félre is teszi azt. A legtöbben (48 százalék) lakhatási kiadásaikra fordítanák. Az egyéb válaszok között további konkrét célok jelentek meg, például a laptop vásárlása és a jogosítvány megszerzése.

Önkéntes munkát mindössze a megkérdezettek alig tizede tervez vállalni, többségük táboroztatásban segít. A klasszikus, karitatív tevékenységek (idősgondozás, Vöröskereszt vagy egyéb alapítványnál való segítségnyújtás, menekültek támogatása) kevésbé népszerűek a 16-24 évesek körében.A kutatásban részt vevők majdnem 40 százaléka szívesen vállalna külföldön is munkát az idei nyáron. A legtöbben az EU-ban vagy valamilyen európai országban helyezkednének el, amit Észak-Amerika követ, Ázsia és Afrika viszont a kevésbé kedvelt célpontok közé tartoznak diákmunka szempontjából.

A külföldi munkavállalást befolyásoló legfontosabb tényezők a szálláshelyhez köthetőek. Elvárás, hogy a munkáltató segítse a folyamatot (4,25), illetve vállalja át annak költségeit (4,19). Az ország turisztikai vonzerője és az, hogy legyen tengerpartja, kevésbé befolyásoló tényező. 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.