A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási szektorban volt a legmagasabb, de átlagosan is emelkedtek a bérek a tavalyi számokhoz képest.
Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 467 300 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 310 700 forint volt,
ez pedig 13,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A kedvezmények figyelembevételével számolt 322 100 forint nettó átlagkereset pedig 14,8 százalékkal nőtt – ezt hétfőn közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A KSH közleménye szerint a reálkereset 5,4 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak 7,9 százalékos növekedése mellett.
Kik keresnek a legjobban?
A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 476 800, a költségvetésben 436 200, a nonprofit szektorban pedig 479 300 forintot ért el. Ez az összeg a pénzügyi és biztosítási szektorban volt a legmagasabb, 785 200 forint volt, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 22,6 százalékos emelkedés ellenére is a legalacsonyabb maradt 303 300 forint.
A humán egészségügyben 28,3 százalékkal volt magasabb az átlagkereset a tavaly januárinál, az oktatásban 13,0 százalékos emelkedést jelentett a KSH.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
