A legfrissebb számok alapján többen dolgoznak, mint pár hónapja

A dolgozók létszáma 41 ezerrel kevesebb, mint az előző évben, de a szeptember-októberi időszakhoz képest növekedett az arány.

  • Eduline/MTI

Még nyáron írtunk arról, hogy megugrott a munkalehetőségek iránti kereslet júniusban a diákok körében és november kiderült az is, hogy az idén nagyjából 120 ezer diák dolgozott, ez a múlt évhez képest 30 százalékos visszaesés a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) adatai szerint.

Mi a helyzet most összeségében a munkaerőpiacon?

A KSH friss adatai szerint tavaly novemberben 4 millió 496 ezer volt, azoknak a száma, akik dolgoztak ami 45 ezerrel több, mint az előző hónapban, és 26 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Vagyis az őszi hónapokhoz képest nőtt az arány, de az egy évvel korábbi adatokhoz képest erősen csökkent.

A szeptemberi-novemberi időszakban a 15-64 évesek közül 4 millió 397 ezren foglalkoztatottak, ez 38 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakánál. A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma 15 ezerrel 269 ezerre csökkent. A 25-54 évesek, az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 83,2 százalékra esett vissza a foglalkoztatottak számának 44 ezres csökkenése miatt. A 20-64 éves korcsoportban a koronavírus-járvány miatti átmeneti visszaesést követően ismét elérte a 75 százalékot. Ebből a korcsoportból a dolgozó férfiak aránya 83,8, a nőké 67,4 százalékos volt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.