Melyik gazdaságtudományi képzéssel kereshettek legjobban? Itt vannak az adatok

Milyen bruttó átlagjövedelmekkel számolhattok, ha gazdasági szakokon diplomáztok? Melyik egyetemek végzettjei keresnek a legjobban, és mennyivel többet vihettek haza havonta, ha a mesterszakot is elvégzitek? Mutatjuk.

  • Eduline

Ahogy azt korábban már megírtuk, a frissdiplomások átlagosan másfél éves munkaerőpiaci követésének adatai alapján a 2017/18 alapképzések végzettjei 2019 decemberében átlagosan 345 468 forintot kerestek - ez 29 százalékkal magasabb, mint az országos átlagkereset. Most annak jártunk utána, mennyit keresnek azok, akik valamilyen gazdaságtudományi képzésen tanultak.

A Diplomán túl 2020-as kutatása szerint a gazdasági szakokon végzettek az össz bruttó fizetésnél is több mint tízezer forinttal jobban keresnek havonta: átlagosan bruttó 356 766 forintot visznek haza. A Corvinuson diplomázók számolhatnak a legmagasabb bruttó átlagjövedelemmel - 462 440 forinttal -, de a BME-sek és az ELTE-sek sem panaszkodhatnak - előbbiek átlagosan bruttó 404 602 forinttal, utóbbiak 385 324 forinttal gazdagodhatnak havonta.

A bruttó átlagjövedelem alapján azok járnak a legjobban, akik alkalmazott közgazdaságtan vagy nemzetközi gazdálkodás képzésen szerzik meg az oklevelüket - ők 443 793 forintot, illetve 423 793 forintot kapnak havonta. A legnépszerűbb szakok közül a gazdálkodási és menedzsment képzéssel lehet a legjobban keresni: a havi bruttó átlagjövedelem 377 796 forint. Az emberi erőforrások szakkal bruttó 358 563 forintot, a kereskedelem és marketinggel bruttó 332 872 forintot, a pénzügy és számvitellel bruttó 393 865 forintot, a turizmus-vendéglátással pedig bruttó 297 845 forintot lehet keresni.

Megéri mesterszakon továbbtanulni

A gazdaságtudományi mesterképzésen végzettek bruttó átlagjövedelme 464 924 forint. A keresetük alapján itt az élmezőnyben az ELTE, a CEU és a Corvinus diplomásai végeztek - sorrendben - bruttó 564 185, 534 953, valamint 497 474 forinttal.

A Master of Business Administration (MBA) a legjobban kereső gazdasági mesterszak: a bruttó átlagjövedelem 724 255 forint. De a biztosítási és pénzügyi matematika (bruttó 553 422 forint), a közgazdasági elemző (bruttó 533 337 forint), a pénzügy (bruttó 505 967 forint) és a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (bruttó 509 083 forint) szakokkal is szépen tud gyarapodni a pénztárcátok.

Akik ellátásilánc-menedzsment diplomával rendelkeznek, havonta bruttó 457 831 forinttal, a közgazdálkodás és közpolitika szakosok 480 308 forinttal, a marketingesek 393 823 forinttal, a regionális és környezeti gazdaságtan képzésen végzettek pedig 428 531 forinttal számolhatnak havonta. A számvitel, a turizmus-menedzsment, a vállalkozásfejlesztés, és a vezetés és szervezés szakon oklevelet szerzők is hasonlóan keresnek: havonta átlagosan bruttó 434 677 forintot, 375 334 forintot, 467 300 forintot, valamint 454 171 forintot visznek haza.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.