Melyik gazdaságtudományi képzéssel kereshettek legjobban? Itt vannak az adatok

Milyen bruttó átlagjövedelmekkel számolhattok, ha gazdasági szakokon diplomáztok? Melyik egyetemek végzettjei keresnek a legjobban, és mennyivel többet vihettek haza havonta, ha a mesterszakot is elvégzitek? Mutatjuk.

  • Eduline

Ahogy azt korábban már megírtuk, a frissdiplomások átlagosan másfél éves munkaerőpiaci követésének adatai alapján a 2017/18 alapképzések végzettjei 2019 decemberében átlagosan 345 468 forintot kerestek - ez 29 százalékkal magasabb, mint az országos átlagkereset. Most annak jártunk utána, mennyit keresnek azok, akik valamilyen gazdaságtudományi képzésen tanultak.

A Diplomán túl 2020-as kutatása szerint a gazdasági szakokon végzettek az össz bruttó fizetésnél is több mint tízezer forinttal jobban keresnek havonta: átlagosan bruttó 356 766 forintot visznek haza. A Corvinuson diplomázók számolhatnak a legmagasabb bruttó átlagjövedelemmel - 462 440 forinttal -, de a BME-sek és az ELTE-sek sem panaszkodhatnak - előbbiek átlagosan bruttó 404 602 forinttal, utóbbiak 385 324 forinttal gazdagodhatnak havonta.

A bruttó átlagjövedelem alapján azok járnak a legjobban, akik alkalmazott közgazdaságtan vagy nemzetközi gazdálkodás képzésen szerzik meg az oklevelüket - ők 443 793 forintot, illetve 423 793 forintot kapnak havonta. A legnépszerűbb szakok közül a gazdálkodási és menedzsment képzéssel lehet a legjobban keresni: a havi bruttó átlagjövedelem 377 796 forint. Az emberi erőforrások szakkal bruttó 358 563 forintot, a kereskedelem és marketinggel bruttó 332 872 forintot, a pénzügy és számvitellel bruttó 393 865 forintot, a turizmus-vendéglátással pedig bruttó 297 845 forintot lehet keresni.

Megéri mesterszakon továbbtanulni

A gazdaságtudományi mesterképzésen végzettek bruttó átlagjövedelme 464 924 forint. A keresetük alapján itt az élmezőnyben az ELTE, a CEU és a Corvinus diplomásai végeztek - sorrendben - bruttó 564 185, 534 953, valamint 497 474 forinttal.

A Master of Business Administration (MBA) a legjobban kereső gazdasági mesterszak: a bruttó átlagjövedelem 724 255 forint. De a biztosítási és pénzügyi matematika (bruttó 553 422 forint), a közgazdasági elemző (bruttó 533 337 forint), a pénzügy (bruttó 505 967 forint) és a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (bruttó 509 083 forint) szakokkal is szépen tud gyarapodni a pénztárcátok.

Akik ellátásilánc-menedzsment diplomával rendelkeznek, havonta bruttó 457 831 forinttal, a közgazdálkodás és közpolitika szakosok 480 308 forinttal, a marketingesek 393 823 forinttal, a regionális és környezeti gazdaságtan képzésen végzettek pedig 428 531 forinttal számolhatnak havonta. A számvitel, a turizmus-menedzsment, a vállalkozásfejlesztés, és a vezetés és szervezés szakon oklevelet szerzők is hasonlóan keresnek: havonta átlagosan bruttó 434 677 forintot, 375 334 forintot, 467 300 forintot, valamint 454 171 forintot visznek haza.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.