Mi lesz vajon azokkal az egyetemistákkal, akik diákmunkából fedezték az albérlet díját és a tandíjat? Az egyik diákszövetkezet igazgatója beszélt a jelenlegi helyzetről az InfoRádióban.
Dénes Rajmund, a Mind-Diák Iskolai Szövetkezet igazgatója az InfoRádiónak beszélt arról, hogy sok egyetemista egzisztenciája is veszélybe került, mivel munkából fedezték lakhatásukat és a tandíjukat – szúrta ki a HR Portál. Az igazgató elmondta, hogy a járvány előtt a diákszövetkezetek öntötték magukból a munkalehetőségeket, ezek nagy része viszont most megszűnt.
A gazdaságba fokozatosan szivárgott át a vírus okozta válság: március előtt nem volt annyi diákmunkaerőnk, hogy az összes ügyfelünket ki tudtuk volna szolgálni…
– mondta. Dénes Rajmund szerint március közepétől-végétől folyamatosan érzékelhető a diákgyakornokoknak és a termelési-szolgáltatási szektorban foglalkoztatott diák munkavállalók arányának a jelentős csökkenése. Megemlítette, hogy folyamatosan kommunikálnak a kormánnyal, megoldási javaslatokat küldtek, melyek ennek a szektornak a foglalkoztatás-visszaesésből adódó gondjaira, illetve azoknál a diákoknál, akinél kiesett az állandó jövedelem, átmeneti megoldást, segítő intézkedést jelenthetne.
Szerinte ha újra indul a gazdaság, akkor lesz igény a diákmunkára, attól függetlenül, hogy mekkora lesz a munkanélküliség. Vélemény szerint a mostani helyzetet nem lehet összehasonlítani a 2008-2012 közötti válság időszakával. „Ha sikerül kordában tartani és megfékezni a vírushelyzetet, akkor ez most egy mélyrepülés lesz, akár rosszabb is, mint az akkori gazdasági válságvolt, viszont gyorsabb is lesz a kilábalás” – jelentette ki. Dénes Rajmund úgy véli, hogy a vendéglátásban, szállodaiparban, turisztikában, tevékenykedő cégek gyorsan talpra tudnak majd állni, és visszaveszik a saját dolgozói állományt. Kiemelte, hogy szerinte a gyakorlott szakképzett és szakképzetlen munkaerőre is szükség van mindenhol, mert jelenleg olyan munkaerőpiaci helyzet van Magyarországon, sőt az egész világon.
Mennyit keresnek a pályakezdő diplomások? Itt vannak az adatok
Évente nagyjából ötvenezer hallgató fejezi be tanulmányait a felsőoktatásban. De vajon milyen fizetésekre számíthatnak a pályakezdők? Utánajártunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
