Az egyetem után elkezdtetek dolgozni, vagy az év vége előtt éppen belekóstoltatok a munkába? Akkor ezeket a szabályok nektek is ismernetek kell az év végi szabadságokról.
Fontos, hogy a Munka törvénykönyve szerint az év végéig mindenkinek ki kell adni az éves szabadságát, a jogszabály megsértésnek számít ha ez elmarad, akkor is, ha a munkavállaló sem akar az adott időszakban szabadságra menni.
Mikor maradhatnak meg a szabadságok a követekező évre?
Néhány rendelkezés lehetőséget ad a szabadság átvitelére a következő évre. Egyik ilyen az életkor után járó pótszabadság (ez életkortól függően 1-10 nap lehet), amely a következő év végéig adható ki. Ez főként az idősebb munkavállalók esetében ad nagyobb mozgásteret, ugyanakkor a pótszabadság átviteléről még ebben az évben írásban meg kell állapodni a feleknek.
A szabadság abban az esetben csúszhat még át 2020-ra, ha a 2019. végén kezditek meg a szabadságotokat, ekkor ugyanis 5 munkanapot áttolhattok jövőre, azaz ha valaki már idén december 30-án hétfőn szabadságra megy, még 2019-es szabadságkerete terhére egészen január 8-ig pihenhet, amennyiben a szabadságát közben nem szakítja meg.
Azoknál viszont, akik október 1-jén vagy azt követően kezdték munkaviszonyukat, az adott időszakra járó szabadság a következő év március 31-éig felhasználható. Az is nagyon fontos, hogy a ki nem vett szabadság pénzben nem váltható meg, arra csak a munkaviszony megszűnése esetén van lehetőség.
A szabadságokról bővebben itt olvashattok el mindent, amit pályakezdőként tudni kell:
A legfontosabb kérdések pályakezdőként: minden, amit a szabadnapokról tudni kell
Pályakezdőként sokszor útvesztőnek tűnhet a rengeteg szabály és törvény, ami meghatározza a mindennapjaitokat. Sokan azonban még akkor sem teszik fel a kérdéseiket, ha valamit nem értenek. Pontosan mik határozzák meg a szabadnapjaitok számát, és milyen szabályok vonatkoznak rátok pályakezdőként vagy diákként? Most minden kérdésetekre választ kaphattok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
