Fontos infók pályakezdőknek: ilyen szabályok vonatkoznak az év végi szabadságokra

Az egyetem után elkezdtetek dolgozni, vagy az év vége előtt éppen belekóstoltatok a munkába? Akkor ezeket a szabályok nektek is ismernetek kell az év végi szabadságokról.

  • Eduline/MTI

Fontos, hogy a Munka törvénykönyve szerint az év végéig mindenkinek ki kell adni az éves szabadságát, a jogszabály megsértésnek számít ha ez elmarad, akkor is, ha a munkavállaló sem akar az adott időszakban szabadságra menni.

Mikor maradhatnak meg a szabadságok a követekező évre?

Néhány rendelkezés lehetőséget ad a szabadság átvitelére a következő évre. Egyik ilyen az életkor után járó pótszabadság (ez életkortól függően 1-10 nap lehet), amely a következő év végéig adható ki. Ez főként az idősebb munkavállalók esetében ad nagyobb mozgásteret, ugyanakkor a pótszabadság átviteléről még  ebben az évben írásban meg kell állapodni a feleknek.

A szabadság abban az esetben csúszhat még át 2020-ra, ha a 2019. végén kezditek meg a szabadságotokat, ekkor ugyanis 5 munkanapot áttolhattok jövőre, azaz ha valaki már idén december 30-án hétfőn szabadságra megy, még 2019-es szabadságkerete terhére egészen január 8-ig pihenhet, amennyiben a szabadságát közben nem szakítja meg.

Azoknál viszont, akik október 1-jén vagy azt követően kezdték munkaviszonyukat, az adott időszakra járó szabadság a következő év március 31-éig felhasználható. Az is nagyon fontos, hogy a ki nem vett szabadság pénzben nem váltható meg, arra csak a munkaviszony megszűnése esetén van lehetőség.

A szabadságokról bővebben itt olvashattok el mindent, amit pályakezdőként tudni kell:

A legfontosabb kérdések pályakezdőként: minden, amit a szabadnapokról tudni kell

Pályakezdőként sokszor útvesztőnek tűnhet a rengeteg szabály és törvény, ami meghatározza a mindennapjaitokat. Sokan azonban még akkor sem teszik fel a kérdéseiket, ha valamit nem értenek. Pontosan mik határozzák meg a szabadnapjaitok számát, és milyen szabályok vonatkoznak rátok pályakezdőként vagy diákként? Most minden kérdésetekre választ kaphattok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.