TB-járulék: ennyit kell fizetnetek, ha már nem tanultok, de még nem dolgoztok

Ha szeptembertől nem tanultatok tovább és még munkát sem találtatok, december közepétől saját zsebből kell fizetnetek az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagyis a TB-t. Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Kiknek kell fizetni?

Azoknak, akiknek megszűnt a tanulói vagy hallgatói jogviszonyuk, és még munkát sem találtak. Fontos, hogy a "majdnemdiplomások", tehát az államvizsgázott, de diplomát még nem szerzett volt hallgatóknak is fizetniük kell.

Mikortól kell fizetni?

Ha idén tavasszal fejeztétek be a középiskolát, egyetemet vagy főiskolát, október 31-ig érvényes a diákigazolványotok, ezután pedig még 45 napig vagytok jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. Tehát december 16-tól kell TB-t fizetnetek. Ehhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) valamelyik ügyfélszolgálatán kell bejelentkeznetek.

Ha december közepéig munkaviszonyotok keletkezik, természetesen nem kell elkezdenetek az egyéni TB-fizetést, és a NAV-nál sem kell bejelentkeznetek. Ha pedig álláskeresési járadékot igényeltek, az további 90 napra mentesít titeket a fizetési kötelezettség alól.

Mennyit kell fizetni?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2019-ben 7500 forint (250 Ft/nap), amelyet a bejelentkezés időpontjától havonta kell fizetni. 2020-ban a TB összege havi 7710 forintra (napi 257 forintra) emelkedik majd.

Itt az idei lista: ezekkel a szakmákkal rövid idő alatt munkát találhattok

Milyen képzésekkel helyezkedhettek el könnyedén? A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal oldalán fent van a 2019/2020-as ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítések listája.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.