Huszonnégy magyar versenyző indul a Worldskillsen

Megkezdődött a világ fiatal szakmunkásainak versenye, a 45. WorldSkills rendezvény Kazanyban csütörtökön.

  • MTI

A szakmák olimpiájának is nevezett rendezvényen az idén mintegy 56 szakmában 1300 fiatal szakmunkás versenyez 63 országból, régióból augusztus 23-26. között a Kazany Expo nemzetközi vásárközpontban, az eredményt a zárónapon, augusztus 27-én hirdetik ki.

Magyarország hetedik alkalommal képviselteti magát a kétévente megrendezésre kerülő WorldSkills versenyen, a magyar csapatban minden eddiginél többen indulnak: 22 szakmában 24 fiatal szakmunkás.

Csiszár Zsófia, a magyar csapat vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a magyar versenyzők többségét idén márciusban választották ki, azóta folyamatosan készülnek a versenyre. A csapatban három olyan versenyző is van, aki a tavalyi budapesti EuroSkillsen érmet szerzett, a többiek először versenyeznek.

Hozzátette, felkészülésük több elemből tevődött össze. A szakmai rész intenzív szakasszal zárult, huszonnégy héten át napi nyolc órában készültek az indulók a versenyre. Ez kiegészült mentális elemmel is, a felkészítő szakemberek több tréninget tartottak és minden versenyzővel egyénileg is konzultáltak.

A magyar versenyzőkkel szemben az az elvárás, hogy mindenki a lehető legtöbbet hozza ki a tudásából. Remények szerint lesznek magyar dobogósok, de azt hangsúlyozni kell, hogy a mostani WorldSkillsen rendkívül szoros verseny várható, egyre több ország igyekszik az élvonalhoz csatlakozni. A helyezések között nagyon kicsi különbségek döntenek majd arról, hogy ki állhat fel a dobogóra, és ki az, aki ha kicsivel is, de lemarad onnan.

Kazanyban a WorldSkills szervezet tagjai titkos szavazással úgy döntöttek, hogy 2023-ban a 47. WorldSkills versenyt Franciaország rendezheti meg Lyonban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Suli mellett dolgoznál? A Jobline megoldja!

Egészítsd ki zsebpénzed, válogass a legjobb diákmunkák közül a jobline.hu oldalon! Jelentkezz még ma!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.