Huszonnégy magyar versenyző indul a Worldskillsen

Megkezdődött a világ fiatal szakmunkásainak versenye, a 45. WorldSkills rendezvény Kazanyban csütörtökön.

  • MTI

A szakmák olimpiájának is nevezett rendezvényen az idén mintegy 56 szakmában 1300 fiatal szakmunkás versenyez 63 országból, régióból augusztus 23-26. között a Kazany Expo nemzetközi vásárközpontban, az eredményt a zárónapon, augusztus 27-én hirdetik ki.

Magyarország hetedik alkalommal képviselteti magát a kétévente megrendezésre kerülő WorldSkills versenyen, a magyar csapatban minden eddiginél többen indulnak: 22 szakmában 24 fiatal szakmunkás.

Csiszár Zsófia, a magyar csapat vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a magyar versenyzők többségét idén márciusban választották ki, azóta folyamatosan készülnek a versenyre. A csapatban három olyan versenyző is van, aki a tavalyi budapesti EuroSkillsen érmet szerzett, a többiek először versenyeznek.

Hozzátette, felkészülésük több elemből tevődött össze. A szakmai rész intenzív szakasszal zárult, huszonnégy héten át napi nyolc órában készültek az indulók a versenyre. Ez kiegészült mentális elemmel is, a felkészítő szakemberek több tréninget tartottak és minden versenyzővel egyénileg is konzultáltak.

A magyar versenyzőkkel szemben az az elvárás, hogy mindenki a lehető legtöbbet hozza ki a tudásából. Remények szerint lesznek magyar dobogósok, de azt hangsúlyozni kell, hogy a mostani WorldSkillsen rendkívül szoros verseny várható, egyre több ország igyekszik az élvonalhoz csatlakozni. A helyezések között nagyon kicsi különbségek döntenek majd arról, hogy ki állhat fel a dobogóra, és ki az, aki ha kicsivel is, de lemarad onnan.

Kazanyban a WorldSkills szervezet tagjai titkos szavazással úgy döntöttek, hogy 2023-ban a 47. WorldSkills versenyt Franciaország rendezheti meg Lyonban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Suli mellett dolgoznál? A Jobline megoldja!

Egészítsd ki zsebpénzed, válogass a legjobb diákmunkák közül a jobline.hu oldalon! Jelentkezz még ma!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.