20 ezer diák vett részt az első héten az állami diákmunkaprogramban

A kormány diákmunkaprogramja révén 20 ezer tanuló dolgozott a nyári szezon első hetében - közölte Marczinkó Zoltán István, a Pénzügyminisztérium (PM) munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán.

  • MTI

Hozzátette: ez óriási előrelépés, mivel tavaly egész nyáron 29 ezer diák dolgozott a diákmunkaprogram révén. 

Mint elmondta, a július 1. és augusztus 30. közötti diákmunka program az ország egész területét lefedi, ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgoznak a legtöbben a program révén. A diákok legnagyobb része területi önkormányzatokkal kötött szerződést, tíz százalékuk pedig a versenyszférában dolgozik - fűzte hozzá. Hangsúlyozta: a Pénzügyminisztérium a program támogatására idén 3,6 milliárd forintos keretet biztosít.

A helyettes államtitkár részletezte, a programban az állam az önkormányzatoknál 6 órás diákfoglalkoztatást támogat a minimálbér, illetve a garantált bérminimum és járulékai mértékéig. Az üzleti céllal foglalkoztató versenyszférában a diákok 8 órát dolgozhatnak, de ebben az esetben is az állam csak 6 órás foglalkoztatást áll, napi 2 órának a munkadíját pedig a munkáltatónak kell biztosítania.

Marczinkó Zoltán úgy vélte, hogy a programnak kettős hatása van, egyrészt jelentősen enyhíti a munkaerőhiányt a nyári, szezonális munkák terén, másrészt hozzájárul a munkahelyi szocializáció mielőbbi elsajátításához.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.