Ennyit keresnek a pályakezdők a legnépszerűbb szakokon szerzett diplomával

Gazdasági, műszaki, informatikai, jogi képzések – évről évre ezek a legnépszerűbbek a felsőoktatási felvételin, a legtöbb diák által választott szakra, a gazdálkodási és menedzsmentre tavaly például több mint 4200-an jelentkeztek. A népszerűségi listán előkelő helyen szerepel a mérnökinformatikus, a pszichológia, a gépészmérnöki, a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, a programtervező informatikus szak is. Nem véletlenül: az informatikai, műszaki és gazdasági területen végzett diplomásokra van a legnagyobb igény a munkaerőpiacon, ez pedig a fizetéseken is jól látszik.

  • Eduline

A diplomás pályakövetési rendszer 2017-es adatai alapján a BA- és BSc-diplomások közül az informatikai végzettségűek vihetik haza a legmagasabb fizetést, már pályakezdőként 340-360 ezer forintos havi bruttó átlagjövedelemmel számolhatnak. Hasonlóan magas fizetésre számíthatnak a műszaki képzésen diplomát szerző hallgatók is, bruttó átlagjövedelmük 300-350 ezer forint körül mozog. Az egyik legnépszerűbb szak még mindig a gépészmérnöki (bruttó havi 320-390 ezer forintos átlagjövedelem), de sokan választják a villamosmérnökit (bruttó havi 340-410 ezer forint átlagjövedelem) és az építészmérnöki (bruttó havi 220-260 ezer forint átlagjövedelem) képzést is.

Ennyit keresnek a frissdiplomások: akár havi több százezer forintot is hazavihetnek

Mennyit keresnek a különböző szakokon végzett, néhány év munkatapasztalattal rendelkező fiatal diplomások? Mutatjuk, mennyi az átlagos havi keresetük, de az adatokból kiderül az is, hogy hol a legtöbb álláskereső vagy kik választják a továbbtanulást a diploma után is.

A legnépszerűbb szakok közül a kereskedelem és marketing, valamint a pénzügy és számvitel képzésen is sokan szereznek diplomát, átlagos bruttó jövedelmük 260-340 ezer forint, míg a gazdálkodás és menedzsment képzésen végzettek ennél valamivel többet vihetnek haza, átlagosan bruttó 300-350 ezer forintot.

Sokan persze nem állnak meg az első diplománál, a mesterszakos végzettségűek átlagjövedelme egyes képzési területeken pedig jóval magasabb, mint az alapszakokos diplomásoké. Míg egy informatikus Bsc-diplomával havi 340-370 ezer forintot kereshet, addig egy mesterdiplomás ugyanezen a területen akár havi 440-470 ezer forintot is kaphat. Hasonló a helyzet a műszaki végzettséggel is: míg az alapszakon végzettek bruttó havi átlagjövedelme 290-340 ezer forint, addig azok, akik továbbtanultak, ennél 50-60 ezer forinttal magasabb fizetésre számíthatnak. A gazdasági területen a vezetés és szervezés, illetve a vállalkozásfejlesztés mesterszak végén 270-330 ezer forint közötti fizetésre lehet számítani. A szintén népszerű pszichológia szakon végzettek pedig 200-250 ezer forintos fizetéssel számolhatnak pályakezdőként.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.