Ennyit keresnek a pályakezdők a legnépszerűbb szakokon szerzett diplomával

Gazdasági, műszaki, informatikai, jogi képzések – évről évre ezek a legnépszerűbbek a felsőoktatási felvételin, a legtöbb diák által választott szakra, a gazdálkodási és menedzsmentre tavaly például több mint 4200-an jelentkeztek. A népszerűségi listán előkelő helyen szerepel a mérnökinformatikus, a pszichológia, a gépészmérnöki, a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, a programtervező informatikus szak is. Nem véletlenül: az informatikai, műszaki és gazdasági területen végzett diplomásokra van a legnagyobb igény a munkaerőpiacon, ez pedig a fizetéseken is jól látszik.

  • Eduline

A diplomás pályakövetési rendszer 2017-es adatai alapján a BA- és BSc-diplomások közül az informatikai végzettségűek vihetik haza a legmagasabb fizetést, már pályakezdőként 340-360 ezer forintos havi bruttó átlagjövedelemmel számolhatnak. Hasonlóan magas fizetésre számíthatnak a műszaki képzésen diplomát szerző hallgatók is, bruttó átlagjövedelmük 300-350 ezer forint körül mozog. Az egyik legnépszerűbb szak még mindig a gépészmérnöki (bruttó havi 320-390 ezer forintos átlagjövedelem), de sokan választják a villamosmérnökit (bruttó havi 340-410 ezer forint átlagjövedelem) és az építészmérnöki (bruttó havi 220-260 ezer forint átlagjövedelem) képzést is.

Ennyit keresnek a frissdiplomások: akár havi több százezer forintot is hazavihetnek

Mennyit keresnek a különböző szakokon végzett, néhány év munkatapasztalattal rendelkező fiatal diplomások? Mutatjuk, mennyi az átlagos havi keresetük, de az adatokból kiderül az is, hogy hol a legtöbb álláskereső vagy kik választják a továbbtanulást a diploma után is.

A legnépszerűbb szakok közül a kereskedelem és marketing, valamint a pénzügy és számvitel képzésen is sokan szereznek diplomát, átlagos bruttó jövedelmük 260-340 ezer forint, míg a gazdálkodás és menedzsment képzésen végzettek ennél valamivel többet vihetnek haza, átlagosan bruttó 300-350 ezer forintot.

Sokan persze nem állnak meg az első diplománál, a mesterszakos végzettségűek átlagjövedelme egyes képzési területeken pedig jóval magasabb, mint az alapszakokos diplomásoké. Míg egy informatikus Bsc-diplomával havi 340-370 ezer forintot kereshet, addig egy mesterdiplomás ugyanezen a területen akár havi 440-470 ezer forintot is kaphat. Hasonló a helyzet a műszaki végzettséggel is: míg az alapszakon végzettek bruttó havi átlagjövedelme 290-340 ezer forint, addig azok, akik továbbtanultak, ennél 50-60 ezer forinttal magasabb fizetésre számíthatnak. A gazdasági területen a vezetés és szervezés, illetve a vállalkozásfejlesztés mesterszak végén 270-330 ezer forint közötti fizetésre lehet számítani. A szintén népszerű pszichológia szakon végzettek pedig 200-250 ezer forintos fizetéssel számolhatnak pályakezdőként.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna