Minden negyedik pályakezdő tervez külföldi munkát a következő öt évben – ez derült ki az orvos- és egészségtudományi szakokon végzettekről.
A friss diplomás orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek harmada öt éven belül külföldön vállalna munkát, az egészségügyi alapszakokat végzett pályakezdők közül pedig minden negyedik dolgozna egy másik országban – derül ki a Felsőoktatási Elemzési Jelentések friss tanulmányából, amelyet a Felvi.hu-n tettek közzé. A legkevesebben a mesterszakos diplomával rendelkezők – például az egészségmenedzserek, egészségpszichológusok, fizioterapeuták, klinikai laboratóriumi kutatók – közül mennének más országba, a megkérdezettek 13 százaléka számolt be arról, hogy fontolgatja a külföldi munkavállalást.
A bizonytalanok aránya – akik a kutatóknak a „nem tudja eldönteni” választ adták a külföldi munkavállalási tervekről szóló kérdésre – is magas, több mint 30 százalékos az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek körében, míg a megkérdezettek 34,6 százaléka nem tervezi, hogy más országba menne dolgozni, az alapszakosok 45, a mesterszakos diplomások 58 százaléka válaszolt ugyanígy.
A kutatók a nyelvtudásra is rákérdeztek: az orvosi- és egészségtudományi területen végzettek negyede saját bevallása szerint nagyon jól tud angolul, mindössze 6,2 százalékuk nem rendelkezik angolnyelv-ismerettel. Németből már rosszabbul állnak a pályakezdők, 9,6 százalékuknak van „nagyon jó” nyelvtudása, majdnem harmaduk viszont nem ismeri a nyelvet. A szakmai anyag felhívja a figyelmet arra, hogy az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek jobb nyelvtudással rendelkeznek az alap- és osztatlan szakosoknál, illetve ők azok, akik tanulmányaik idején jóval magasabb arányban tanultak külföldön.
A megkérdezettek 9,3 százaléka egyébként már a válaszadáskor is külföldön dolgozott – többségük Németországban, Angliában, Ausztriában vagy Hollandiában.
| A kutatás |
| A Frissdiplomás 2017 kutatásban összesen 1449 orvosi vagy egészségtudományi végzettséggel rendelkező pályakezdő vett részt – majdnem hatvan százalékuk alap- vagy mesterképzésen szerzett diplomát, 34 százalékuk pedig osztatlan szakon, vagyis általános orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészdiplomával helyezkedett el. A nemi arányok érdekesek: a válaszadóknak csak 20 százaléka férfi, alighanem az alapszakos diplomához kötött, hagyományosan nőinek tekintett szakmák miatt, mint amilyen az ápolás és betegellátás. |
Miért mennek külföldre?
A külföldi munkavállalás egyik oka alighanem az alacsony itthoni fizetés: az orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészdiplomát szerzett pályakezdők fele elégedetlen a jövedelmével, 21,7 százalékuk a „teljesen elégedetlen”, 29,5 százalékuk az „inkább elégedetlen” jelzőt használta. 47 százalékuk a szakmai előmenetellel, karrierépítési lehetőségekkel sincs teljesen kibékülve, minden tizedik diplomás a munkája presztízsét, társadalmi megbecsültségét egyáltalán nem tartja megfelelőnek.
Hasonlóak az arányok az alapszakos végzettségűek körében is: a jövedelmüket 19,2 százalékuk kifejezetten alacsonynak tartja, 33 százalékuk pedig „inkább elégedetlen”. A munka presztízsét érintő kérdésre adott válaszok negatívabbak, mint az orvosoknál, fogorvosoknál, gyógyszerészeknél: minden második megkérdezett „inkább elégedetlen” vagy „teljesen elégedetlen” választ adott a kutatóknak. A szakmai előmenetelt, a karrierépítési lehetőségeket az egészségügyi mesterszakot végzettek tartják a legjobbnak, 57 százalékuk pozitívan nyilatkozott erről.
Riasztó lemorzsolódási adatok: az orvos- és egészségtudományi szakokon tanulók harmada nem fejezi be az egyetemet
Magas a lemorzsolódók aránya az orvosi- és egészségtudományi szakokon, a friss adatok szerint a képzést elkezdők harmada nem fejezi be az egyetemet.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
