Minden negyedik pályakezdő tervez külföldi munkát a következő öt évben – ez derült ki az orvos- és egészségtudományi szakokon végzettekről.
A friss diplomás orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek harmada öt éven belül külföldön vállalna munkát, az egészségügyi alapszakokat végzett pályakezdők közül pedig minden negyedik dolgozna egy másik országban – derül ki a Felsőoktatási Elemzési Jelentések friss tanulmányából, amelyet a Felvi.hu-n tettek közzé. A legkevesebben a mesterszakos diplomával rendelkezők – például az egészségmenedzserek, egészségpszichológusok, fizioterapeuták, klinikai laboratóriumi kutatók – közül mennének más országba, a megkérdezettek 13 százaléka számolt be arról, hogy fontolgatja a külföldi munkavállalást.
A bizonytalanok aránya – akik a kutatóknak a „nem tudja eldönteni” választ adták a külföldi munkavállalási tervekről szóló kérdésre – is magas, több mint 30 százalékos az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek körében, míg a megkérdezettek 34,6 százaléka nem tervezi, hogy más országba menne dolgozni, az alapszakosok 45, a mesterszakos diplomások 58 százaléka válaszolt ugyanígy.
A kutatók a nyelvtudásra is rákérdeztek: az orvosi- és egészségtudományi területen végzettek negyede saját bevallása szerint nagyon jól tud angolul, mindössze 6,2 százalékuk nem rendelkezik angolnyelv-ismerettel. Németből már rosszabbul állnak a pályakezdők, 9,6 százalékuknak van „nagyon jó” nyelvtudása, majdnem harmaduk viszont nem ismeri a nyelvet. A szakmai anyag felhívja a figyelmet arra, hogy az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek jobb nyelvtudással rendelkeznek az alap- és osztatlan szakosoknál, illetve ők azok, akik tanulmányaik idején jóval magasabb arányban tanultak külföldön.
A megkérdezettek 9,3 százaléka egyébként már a válaszadáskor is külföldön dolgozott – többségük Németországban, Angliában, Ausztriában vagy Hollandiában.
| A kutatás |
| A Frissdiplomás 2017 kutatásban összesen 1449 orvosi vagy egészségtudományi végzettséggel rendelkező pályakezdő vett részt – majdnem hatvan százalékuk alap- vagy mesterképzésen szerzett diplomát, 34 százalékuk pedig osztatlan szakon, vagyis általános orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészdiplomával helyezkedett el. A nemi arányok érdekesek: a válaszadóknak csak 20 százaléka férfi, alighanem az alapszakos diplomához kötött, hagyományosan nőinek tekintett szakmák miatt, mint amilyen az ápolás és betegellátás. |
Miért mennek külföldre?
A külföldi munkavállalás egyik oka alighanem az alacsony itthoni fizetés: az orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészdiplomát szerzett pályakezdők fele elégedetlen a jövedelmével, 21,7 százalékuk a „teljesen elégedetlen”, 29,5 százalékuk az „inkább elégedetlen” jelzőt használta. 47 százalékuk a szakmai előmenetellel, karrierépítési lehetőségekkel sincs teljesen kibékülve, minden tizedik diplomás a munkája presztízsét, társadalmi megbecsültségét egyáltalán nem tartja megfelelőnek.
Hasonlóak az arányok az alapszakos végzettségűek körében is: a jövedelmüket 19,2 százalékuk kifejezetten alacsonynak tartja, 33 százalékuk pedig „inkább elégedetlen”. A munka presztízsét érintő kérdésre adott válaszok negatívabbak, mint az orvosoknál, fogorvosoknál, gyógyszerészeknél: minden második megkérdezett „inkább elégedetlen” vagy „teljesen elégedetlen” választ adott a kutatóknak. A szakmai előmenetelt, a karrierépítési lehetőségeket az egészségügyi mesterszakot végzettek tartják a legjobbnak, 57 százalékuk pozitívan nyilatkozott erről.
Riasztó lemorzsolódási adatok: az orvos- és egészségtudományi szakokon tanulók harmada nem fejezi be az egyetemet
Magas a lemorzsolódók aránya az orvosi- és egészségtudományi szakokon, a friss adatok szerint a képzést elkezdők harmada nem fejezi be az egyetemet.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
