A Nyelvtudásért Egyesület álláspontja szerint nem a minimálisan elvárható nyelvismeret követelményén kell...
A Nyelvtudásért Egyesület álláspontja szerint nem a minimálisan elvárható nyelvismeret követelményén kell változtatni, hanem azoknak a főiskoláknak és egyetemeknek a gyakorlatán, amelyeken a hallgatók a tanulmányaik során nem találkoznak rendszeresen az angol, német vagy más idegen nyelv használatával.
Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, a múlt héten jóváhagyott felsőoktatási stratégia enyhítene a diplomaszerzés követelményein: azokon a szakokon, amelyeken az "idegen nyelv ismerete másodlagos", nem lenne szükség a bizonyítványra. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Az egyesület azt írta: tökéletesen egyetértenek a tervezet bevezetőjében megfogalmazott célokkal, a modern, hatékony felsőoktatással szemben megfogalmazott elvárásokkal. Ugyanakkor feltették azt a kérdést, hogy elképzelhető-e mindez legalább egy idegen nyelv elemi, hétköznapi használatának készsége nélkül.
A közlemény szerint szakértők "őszinte meglepetéssel olvasták", hogy a javaslat az egyetemi tanulmányok sikeres befejezésének akadályait tárgyaló okok között a felsőfokú végzettséghez előírt nyelvtudást nevesíti problémaként. Hozzátették: az élesen szemben áll a nyelvtudás fontosságát elismerő szakmai, oktatáspolitikai, sőt ma már társadalmi konszenzussal, utalva a minél korábban - akár már az óvodában - megkezdett nyelvtanulás iránti szülői igényekre.
A Felsőoktatási Kerekasztal olyan szakirányok kijelölését javasolja, amelyeken (szerinte) a nyelvismeret másodlagos, így felesleges elvárás a diplomázóval szemben. A Nyelvtudásért Egyesület ezzel szemben úgy véli, hogy legalább egy, a hétköznapi életben használható idegen nyelv ismerete ma már éppúgy alapkompetenciának számít, mint a középiskolában elsajátított matematikai ismeretek vagy Magyarország és a világ történelmének elemi ismerete.
A szervezet közölte: nehezen értelmezhető ellentmondás az is, hogy a kerekasztal akkor javasolja a végzősök nyelvismeretével szembeni elvárások enyhítését, amikor a köznevelési államtitkárság tervei szerint néhány éven belül a B2-es idegennyelv-ismeret már az egyetemi tanulmányok megkezdésének is feltétele lenne.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
