A gyors elhelyezkedéshez már nem elég az angolnyelv-tudás - derül ki a Jobline friss kutatásából, többek között a...
A gyors elhelyezkedéshez már nem elég az angolnyelv-tudás - derül ki a Jobline friss kutatásából, többek között a munkakeresők idegennyelv-tudását és az idegen nyelvek munkahelyi használatát vizsgálták.
A felmérés a nyelvtanulási szokásokra is kitért: a 2300 válaszadó 40 százaléka nyelvtanfolyamon, 38 százaléka pedig az általános és középiskolai nyelvórákon tanult idegen nyelveket. Az egyetemi, főiskolai nyelvtanulást a válaszadók 16 százaléka nevezte elsődlegesnek, további 6 százalék pedig a munkahelye által támogatott képzéseken sajátította el az adott nyelvet.
Emellett egyre nő azoknak a száma, akik az angolt már nem tartják elegendőnek a munkaerő-piaci boldoguláshoz: a válaszadók 44 százaléka célként jelölte meg, hogy belátható időn belül legalább még egy európai "nagy" nyelvet elsajátít, további 12 százaléka ezen felül még egy "kis" nyelv megtanulását is tervezi.
A kutatásból az is kiderül, hogy a már megszerzett nyelvtudást a legtöbben az idegen nyelvű portálok olvasásával (50%), idegen nyelvű filmek (49%) és TV-műsorok (44%) nézésével tartják karban. Nyelvtanfolyamra ilyen céllal csupán a válaszadók 15 százaléka jár, 6 százalékuk pedig távoktatásban tanul idegen nyelvet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
