A gyors elhelyezkedéshez már nem elég az angolnyelv-tudás - derül ki a Jobline friss kutatásából, többek között a...
A gyors elhelyezkedéshez már nem elég az angolnyelv-tudás - derül ki a Jobline friss kutatásából, többek között a munkakeresők idegennyelv-tudását és az idegen nyelvek munkahelyi használatát vizsgálták.
A felmérés a nyelvtanulási szokásokra is kitért: a 2300 válaszadó 40 százaléka nyelvtanfolyamon, 38 százaléka pedig az általános és középiskolai nyelvórákon tanult idegen nyelveket. Az egyetemi, főiskolai nyelvtanulást a válaszadók 16 százaléka nevezte elsődlegesnek, további 6 százalék pedig a munkahelye által támogatott képzéseken sajátította el az adott nyelvet.
Emellett egyre nő azoknak a száma, akik az angolt már nem tartják elegendőnek a munkaerő-piaci boldoguláshoz: a válaszadók 44 százaléka célként jelölte meg, hogy belátható időn belül legalább még egy európai "nagy" nyelvet elsajátít, további 12 százaléka ezen felül még egy "kis" nyelv megtanulását is tervezi.
A kutatásból az is kiderül, hogy a már megszerzett nyelvtudást a legtöbben az idegen nyelvű portálok olvasásával (50%), idegen nyelvű filmek (49%) és TV-műsorok (44%) nézésével tartják karban. Nyelvtanfolyamra ilyen céllal csupán a válaszadók 15 százaléka jár, 6 százalékuk pedig távoktatásban tanul idegen nyelvet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
