A gyors elhelyezkedéshez már nem elég az angolnyelv-tudás - derül ki a Jobline friss kutatásából, többek között a...
A gyors elhelyezkedéshez már nem elég az angolnyelv-tudás - derül ki a Jobline friss kutatásából, többek között a munkakeresők idegennyelv-tudását és az idegen nyelvek munkahelyi használatát vizsgálták.
A felmérés a nyelvtanulási szokásokra is kitért: a 2300 válaszadó 40 százaléka nyelvtanfolyamon, 38 százaléka pedig az általános és középiskolai nyelvórákon tanult idegen nyelveket. Az egyetemi, főiskolai nyelvtanulást a válaszadók 16 százaléka nevezte elsődlegesnek, további 6 százalék pedig a munkahelye által támogatott képzéseken sajátította el az adott nyelvet.
Emellett egyre nő azoknak a száma, akik az angolt már nem tartják elegendőnek a munkaerő-piaci boldoguláshoz: a válaszadók 44 százaléka célként jelölte meg, hogy belátható időn belül legalább még egy európai "nagy" nyelvet elsajátít, további 12 százaléka ezen felül még egy "kis" nyelv megtanulását is tervezi.
A kutatásból az is kiderül, hogy a már megszerzett nyelvtudást a legtöbben az idegen nyelvű portálok olvasásával (50%), idegen nyelvű filmek (49%) és TV-műsorok (44%) nézésével tartják karban. Nyelvtanfolyamra ilyen céllal csupán a válaszadók 15 százaléka jár, 6 százalékuk pedig távoktatásban tanul idegen nyelvet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
