Évről évre több százan nyelvvizsgáznak lováriból, a legtöbben a diplomaszerzés vagy a felvételi miatt választják ezt a nyelvet. Tényleg könnyű felkészülni a középfokú nyelvvizsgára? Elfogadják-e az egyetemek és főiskolák?
Évről évre több százan szereznek bizonyítványt lovári nyelvből: 2013-ban 945-en, az utóbbi tíz évben összesen 15 387-en nyelvvizsgáztak. Ezzel a lovári a hetedik legnépszerűbb nyelv Magyarországon az angol, a német, az eszperantó, a francia, az olasz és a spanyol után. Az eszperantó nyelvről szóló cikkünket itt olvashatjátok.
A lovárioktatással foglalkozó nyelviskolák szerint a középfokú nyelvvizsgáig körülbelül 100 tantermi órára van szükség, így néhány hónap alatt megszerezhetitek a bizonyítványt: a 80-100 órás nyelvtanfolyamok 70 ezer forinttól kezdődnek. A tanárok tapasztalatai szerint a lovárt leginkább azok választják, akiknek a diplomához szükségük van nyelvvizsgára, vagy a felvételin többletpontot kapnak érte, és csak kevesen tanulják a szakmájuk miatt - ők jellemzően szociális munkások vagy pedagógusok.
Diplomához lovári?
A tanulás elkezdése előtt érdemes megnézni az egyetemi-főiskolai képzésetek kimeneti követelményeit: bár az alapszabály az, hogy a BA- vagy BSc-diploma megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből tett, államilag elismert középfokú nyelvvizsgára van szükség, az intézmény meghatározhatja, hogy mely szakon milyen nyelveket fogad el - vagyis akár úgy is dönthet, hogy a lováriból és az eszperantóból szerzett nyelvvizsgát nem számítja be.
A lovári a romani vagy roma nyelv egyik változata, amely a XIX. században jelent meg. Ez utóbbi az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó újind nyelv, a szanszkrit leszármazottja. A lovári a romani nyelv harmadik rétegéhez, az úgynevezett oláhcigány nyelvváltozatokhoz tartozik, amelyek román nyelvterületen jöttek létre.
A lováriban sok a magyar jövevényszó, ezért tűnhet könnyűnek sokak számára. Ugyanakkor van benne néhány, a magyarban ismeretlen mássalhangzó, a főnevek - amelyek hím- vagy nőneműek lehetnek -, illetve igék ragozása pedig az esettől, a személytől és az időtől függően változik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
