Évről évre több százan nyelvvizsgáznak lováriból, a legtöbben a diplomaszerzés vagy a felvételi miatt választják ezt a nyelvet. Tényleg könnyű felkészülni a középfokú nyelvvizsgára? Elfogadják-e az egyetemek és főiskolák?
Évről évre több százan szereznek bizonyítványt lovári nyelvből: 2013-ban 945-en, az utóbbi tíz évben összesen 15 387-en nyelvvizsgáztak. Ezzel a lovári a hetedik legnépszerűbb nyelv Magyarországon az angol, a német, az eszperantó, a francia, az olasz és a spanyol után. Az eszperantó nyelvről szóló cikkünket itt olvashatjátok.
A lovárioktatással foglalkozó nyelviskolák szerint a középfokú nyelvvizsgáig körülbelül 100 tantermi órára van szükség, így néhány hónap alatt megszerezhetitek a bizonyítványt: a 80-100 órás nyelvtanfolyamok 70 ezer forinttól kezdődnek. A tanárok tapasztalatai szerint a lovárt leginkább azok választják, akiknek a diplomához szükségük van nyelvvizsgára, vagy a felvételin többletpontot kapnak érte, és csak kevesen tanulják a szakmájuk miatt - ők jellemzően szociális munkások vagy pedagógusok.
Diplomához lovári?
A tanulás elkezdése előtt érdemes megnézni az egyetemi-főiskolai képzésetek kimeneti követelményeit: bár az alapszabály az, hogy a BA- vagy BSc-diploma megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből tett, államilag elismert középfokú nyelvvizsgára van szükség, az intézmény meghatározhatja, hogy mely szakon milyen nyelveket fogad el - vagyis akár úgy is dönthet, hogy a lováriból és az eszperantóból szerzett nyelvvizsgát nem számítja be.
A lovári a romani vagy roma nyelv egyik változata, amely a XIX. században jelent meg. Ez utóbbi az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó újind nyelv, a szanszkrit leszármazottja. A lovári a romani nyelv harmadik rétegéhez, az úgynevezett oláhcigány nyelvváltozatokhoz tartozik, amelyek román nyelvterületen jöttek létre.
A lováriban sok a magyar jövevényszó, ezért tűnhet könnyűnek sokak számára. Ugyanakkor van benne néhány, a magyarban ismeretlen mássalhangzó, a főnevek - amelyek hím- vagy nőneműek lehetnek -, illetve igék ragozása pedig az esettől, a személytől és az időtől függően változik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
