Évről évre több százan nyelvvizsgáznak lováriból, a legtöbben a diplomaszerzés vagy a felvételi miatt választják ezt a nyelvet. Tényleg könnyű felkészülni a középfokú nyelvvizsgára? Elfogadják-e az egyetemek és főiskolák?
Évről évre több százan szereznek bizonyítványt lovári nyelvből: 2013-ban 945-en, az utóbbi tíz évben összesen 15 387-en nyelvvizsgáztak. Ezzel a lovári a hetedik legnépszerűbb nyelv Magyarországon az angol, a német, az eszperantó, a francia, az olasz és a spanyol után. Az eszperantó nyelvről szóló cikkünket itt olvashatjátok.
A lovárioktatással foglalkozó nyelviskolák szerint a középfokú nyelvvizsgáig körülbelül 100 tantermi órára van szükség, így néhány hónap alatt megszerezhetitek a bizonyítványt: a 80-100 órás nyelvtanfolyamok 70 ezer forinttól kezdődnek. A tanárok tapasztalatai szerint a lovárt leginkább azok választják, akiknek a diplomához szükségük van nyelvvizsgára, vagy a felvételin többletpontot kapnak érte, és csak kevesen tanulják a szakmájuk miatt - ők jellemzően szociális munkások vagy pedagógusok.
Diplomához lovári?
A tanulás elkezdése előtt érdemes megnézni az egyetemi-főiskolai képzésetek kimeneti követelményeit: bár az alapszabály az, hogy a BA- vagy BSc-diploma megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből tett, államilag elismert középfokú nyelvvizsgára van szükség, az intézmény meghatározhatja, hogy mely szakon milyen nyelveket fogad el - vagyis akár úgy is dönthet, hogy a lováriból és az eszperantóból szerzett nyelvvizsgát nem számítja be.
A lovári a romani vagy roma nyelv egyik változata, amely a XIX. században jelent meg. Ez utóbbi az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó újind nyelv, a szanszkrit leszármazottja. A lovári a romani nyelv harmadik rétegéhez, az úgynevezett oláhcigány nyelvváltozatokhoz tartozik, amelyek román nyelvterületen jöttek létre.
A lováriban sok a magyar jövevényszó, ezért tűnhet könnyűnek sokak számára. Ugyanakkor van benne néhány, a magyarban ismeretlen mássalhangzó, a főnevek - amelyek hím- vagy nőneműek lehetnek -, illetve igék ragozása pedig az esettől, a személytől és az időtől függően változik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
