Ezekből a nyelvekből már senki nem fog nyelvvizsgát szerezni

Európa 24 kihalófélben lévő nyelve közül hármat Horvátországban beszélnek. Az isztrióta, az isztroromán és az arbanász nyelvjárásokat a becslések szerint kevesebb mint másfél ezer, nagyszülői korban lévő ember beszéli anyanyelvként.

  • MTI
Stiller Ákos

Európa 50 nemzet és 200 nyelv otthona, azonban a brit Go-Euro internetes portál szerint a kontinens folyamatosan veszíti el nyelvi sokszínűségét. A portál készítői Christopher Moseleyval, a veszélyben lévő világnyelvek UNESCO atlaszának készítőjével összefogva tekintették át az európai nyelvek helyzetét. Nyelvtanulásról szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Listájukon 24 súlyosan veszélyeztetett, kihalófélben lévő nyelv szerepel, amelyeknek a legfiatalabb anyanyelvű beszélői is már mind idősek, az adott nyelvet pedig csak részben ismerik vagy ritkán használják.

A kihalófélben lévő nyelvek listáját a lív nyelv livóniai dialektusa vezeti, amelyet mindösszesen 50 Lettországban élő személy használ második nyelvként, anyanyelvi beszélője pedig tavaly óta már nincs. A második helyen szereplő erőteljes héber hatásokkal bíró és a török nyelvcsaládba tartozó karaim nyelvet Ukrajnában csupán hatan beszélik, a finnugor teri számit pedig mindössze 8 ember tekinti anyanyelvének az oroszországi Kola-félsziget területén.

A 24 nyelv közül három Horvátországhoz kötődik. A listán a 13. helyen szerepel az isztroromán, amelyet mindössze 300 ember beszél az Isztria-félsziget északi részén. Az isztroromán ezen kívül fennmaradt néhány olyan családban is, amelyek a 70-es évek gazdasági válsága alatt hagyták el Jugoszláviát, és vándoroltak ki az Egyesült Államokba vagy Ausztráliába. A dialektus a román egy olyan változatát képviseli, amely nagyjából egy évszázada elvesztette minden nyelvi kapcsolatát a román nyelvvel.

A lista 16. helyén van az isztrióta, amelyet a becslések szerint 400 ember beszél Isztria délnyugati részén, elsősorban Rovinj és Vodnjan városaiban. Az olaszos dialektus gyökerei a velencei uralom idejére mennek vissza. Az isztrióta elnevezést a nyelvjárás a 19. században kapta Graziadio Isaia Ascoli olasz nyelvésztől.

A körülbelül 500 személy által beszélt arbanász nyelvjárás a Go-Euro portál listájának 18. helyére került. Az arbanász az Észak-Albániában és Koszovóban beszélt albán geg nyelvjárás egy olyan változata, amelyet eredetileg a 18. században a Shkodrai-tó és az Adriai-tenger között elterülő régióból a dalmáciai Zadar városába vándorolt emigránsok beszélték. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.