Nincs még egy olyan uniós tagállam, ahol olyan alacsony lenne a két idegen nyelven beszélő aránya, mint nálunk.
Az elmúlt hetek a magyar fiatalok nyelvtanulása körül forog: a Független Diákparlament hívta fel ismét a figyelmet arra a problémára, hogy nehezítettek az idegen nyelvi érettségin, ám nem mindenhol tudtak alkalmazkodni az iskolák a feltételekhez, hogy felkészítsék a diákokat.
Az alapjogok biztosa is felhívta a figyelmet: aggályos a 2020-ra kötelezővé tett a nyelvvizsga a sikeres felsőoktatási felvételinél, mert a középiskolák jelentős részében nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy valaki letehessen egy B2-es, középfokú nyelvvizsgát. Még a hagyományos gimnáziumokban is a B1 szintet kell elérjék a tanulók a középiskola végére, vagyis a kerettanterv sem igazodik az elvárásokhoz. A megelőző hétvégén pedig az állam által koordinált Országos Diákparlament fogalmazta meg a nyelvtanulás reformjának szükségességét.
A fiatalok nyelvtudásáról árulkodó magyar és uniós adatok is lesújtóak. A kétszintű érettségi, a felvételi követelmények és a diploma kiadásának szigorítása idején volt kimutatható a nyelvvizsgák megszerzésének növekedése, ám ez csak időszakos eredményt hozott, napjainkra a 2003-as szint alá csökkent a nyelvvizsgát szerzők száma, miközben joggal gondolhatnánk, hogy az oktatás haladt a korral. A lenti ábrán már nem szerepel, de a Nyelvvizsga Akkreditációs Központ 2016-os adatai szerint a 14-19 éves korosztályban 51.573-en tettek sikeres vizsgát, míg a 20-24 évesek összesen 36.242-t.
A két idegen nyelven is beszélők száma pedig egyenesen lesújtó.
Vészesen közeledik az érettségi, most már itt az ideje elkezdeni a felkészülést. Összegyűjtöttük, hogy milyen szóbeli tételcímek és témakörök kapcsolódnak a fő érettségi tárgyakhoz - így biztosan könnyebb lesz a keresés.
Elkezdődött a második félév, ilyenkor sok végzős osztályfőnök egy pillanatra megáll, és végiggondolja: hogyan is fért bele ennyi minden az elmúlt hónapokba? Suba Gabriella részletesen számol be a megállás nélküli szervezésről és adminisztrációról.
Folytatódott az új KRESZ-tervezet véleményezésére indított workshop-sorozat, csütörtökön a résztvevők arról egyeztettek, hogyan támogatható a leghatékonyabban a közlekedésre nevelés és oktatás.
Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket.
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és gyakorlati tanácsokat az E-felvételi dokumentumfeltöltéséhez.
Nem jelent meg az egyetem által ígért béremelés a dolgozóik januári fizetéseiben. Az intézmény szerint a béreket a dolgozók és a szakszervezetek felé korábban kommunikált formában utalták.
A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
Már csak néhány nap maradt benyújtani az egyetemi jelentkezéseket, ha szeptembertől a felsőoktatásban szeretnétek tanulni.
