Nincs még egy olyan uniós tagállam, ahol olyan alacsony lenne a két idegen nyelven beszélő aránya, mint nálunk.
Az elmúlt hetek a magyar fiatalok nyelvtanulása körül forog: a Független Diákparlament hívta fel ismét a figyelmet arra a problémára, hogy nehezítettek az idegen nyelvi érettségin, ám nem mindenhol tudtak alkalmazkodni az iskolák a feltételekhez, hogy felkészítsék a diákokat.
Az alapjogok biztosa is felhívta a figyelmet: aggályos a 2020-ra kötelezővé tett a nyelvvizsga a sikeres felsőoktatási felvételinél, mert a középiskolák jelentős részében nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy valaki letehessen egy B2-es, középfokú nyelvvizsgát. Még a hagyományos gimnáziumokban is a B1 szintet kell elérjék a tanulók a középiskola végére, vagyis a kerettanterv sem igazodik az elvárásokhoz. A megelőző hétvégén pedig az állam által koordinált Országos Diákparlament fogalmazta meg a nyelvtanulás reformjának szükségességét.
A fiatalok nyelvtudásáról árulkodó magyar és uniós adatok is lesújtóak. A kétszintű érettségi, a felvételi követelmények és a diploma kiadásának szigorítása idején volt kimutatható a nyelvvizsgák megszerzésének növekedése, ám ez csak időszakos eredményt hozott, napjainkra a 2003-as szint alá csökkent a nyelvvizsgát szerzők száma, miközben joggal gondolhatnánk, hogy az oktatás haladt a korral. A lenti ábrán már nem szerepel, de a Nyelvvizsga Akkreditációs Központ 2016-os adatai szerint a 14-19 éves korosztályban 51.573-en tettek sikeres vizsgát, míg a 20-24 évesek összesen 36.242-t.
A két idegen nyelven is beszélők száma pedig egyenesen lesújtó.
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
