Nincs még egy olyan uniós tagállam, ahol olyan alacsony lenne a két idegen nyelven beszélő aránya, mint nálunk.
Az elmúlt hetek a magyar fiatalok nyelvtanulása körül forog: a Független Diákparlament hívta fel ismét a figyelmet arra a problémára, hogy nehezítettek az idegen nyelvi érettségin, ám nem mindenhol tudtak alkalmazkodni az iskolák a feltételekhez, hogy felkészítsék a diákokat.
Az alapjogok biztosa is felhívta a figyelmet: aggályos a 2020-ra kötelezővé tett a nyelvvizsga a sikeres felsőoktatási felvételinél, mert a középiskolák jelentős részében nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy valaki letehessen egy B2-es, középfokú nyelvvizsgát. Még a hagyományos gimnáziumokban is a B1 szintet kell elérjék a tanulók a középiskola végére, vagyis a kerettanterv sem igazodik az elvárásokhoz. A megelőző hétvégén pedig az állam által koordinált Országos Diákparlament fogalmazta meg a nyelvtanulás reformjának szükségességét.
A fiatalok nyelvtudásáról árulkodó magyar és uniós adatok is lesújtóak. A kétszintű érettségi, a felvételi követelmények és a diploma kiadásának szigorítása idején volt kimutatható a nyelvvizsgák megszerzésének növekedése, ám ez csak időszakos eredményt hozott, napjainkra a 2003-as szint alá csökkent a nyelvvizsgát szerzők száma, miközben joggal gondolhatnánk, hogy az oktatás haladt a korral. A lenti ábrán már nem szerepel, de a Nyelvvizsga Akkreditációs Központ 2016-os adatai szerint a 14-19 éves korosztályban 51.573-en tettek sikeres vizsgát, míg a 20-24 évesek összesen 36.242-t.
A két idegen nyelven is beszélők száma pedig egyenesen lesújtó.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
