Egyre népszerűbb nyelv a kínai: a mandarinul tanulók száma évről évre nő, a becslések szerint számuk idén már...
Egyre népszerűbb nyelv a kínai: a mandarinul tanulók száma évről évre nő, a becslések szerint számuk idén már meghaladta a 40 milliót, szemben a 2005-ös 30 millióval. Tavaly világszerte mintegy 600 ezren próbálkoztak letenni a "kínai TOEFL"-ként is emlegetett, Kína által kiállított nyelvvizsgát, a HSK-t (Hanjü Sujping Kaosi), 25 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.
A nyelvtanulók számának növekedéséhez az elmúlt hét évben 105 országban felállított 350 Konfuciusz Intézet és több mint 500 Konfuciusz tanterem is nagy mértékben hozzájárult. A nyelvet és kultúrát terjesztő intézetek száma a tervek szerint 2020-ra világszerte az ezret is elérheti.
Az amerikai Modern Nyelvek Szövetségének statisztikái szerint 2009-ben több mint 60 ezer főiskolai és egyetemi diák iratkozott be valamilyen szintű kínai nyelvi kurzusra, miközben 1998-ban számuk még a 30 ezret sem érte el. A mandarint választók aránya az összlakossághoz viszonyítva Japánban és Dél-Koreában a legmagasabb, a kínai nyelv mindkét országban az angolt szorítja egyre inkább háttérbe.
A japán kormányzati statisztikák szerint például 1994-ben a külföldön tanuló japán diákok 78 százaléka az Egyesült Államokat választotta úti céljául, arányuk azonban 2009-re 40 százalék alá csökkent. Ezzel párhuzamosan a Kínában tanulók aránya 9 százalékról csaknem 30 százalékra nőtt. Hasonló trend figyelhető meg Dél-Koreában is, ahol a nyugati szomszédban tanulók száma az elmúlt hat év alatt megtízszereződött. Az összes külföldi diák több mint 45 százalékát Kínában ma dél-koreaiak teszik ki, 2010-ben számuk megközelítette a 67 ezer főt.
Az 1,34 milliárd kínai lakos csaknem kétharmada, 850 millió fő mandarinul beszél, a Kínai Népköztársaság hivatalos nyelve a sztenderd kínai (putonghua), vagyis a pekingi dialektusra épülő mandarin, a külföldiek is ezt tanulják. A mandarinul beszélők száma 2011-ben mintegy 1,3 milliárd főt tett ki, ami a világ lakosságának csaknem egyötöde. A nyelvtanulás motivációját egyre gyakrabban az ország jelentette üzleti és kereskedelmi lehetőségek, a külföldi cégek áttelepülése és a kelet-ázsiai ország nyújtotta álláslehetőségek jelentik.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
