Nyelvtanulás: nem érdemes a nyelvtani szabályok miatt görcsölni?

A 26-64 éves korú magyarok mindössze 37 százaléka tud legalább egy idegen nyelven az Eurostat 2013-as adatai szerint...

  • Eduline
Stiller Ákos

A 26-64 éves korú magyarok mindössze 37 százaléka tud legalább egy idegen nyelven az Eurostat 2013-as adatai szerint, ezzel az európai lista végén kullogunk, ráadásul az angolnyelv-tudással rendelkezők mindössze negyede beszéli igazán jól a nyelvet.

Gönczy Edit, a BarAngol programsorozat alapítója szerint előny, ha valaki pár hétre vagy hónapra külföldre költözik, és ott tanul nyelvet, de azoknak sem kilátástalan a helyzetük, akik itthon állnak neki a tanulásnak. „Kommunikáció nélkül nem válik senki sem hatékony nyelvhasználóvá, tehát mindenképpen olyan nyelvelsajátítási környezetre van szükség, ahol az emberek motivációt éreznek az angol nyelven való érintkezésre, és ahol feloldódnak a gátlásaik. Nem szabad, hogy görcsöljünk a nyelvhelyességen, és nem szabad félnünk, hogy nem a legmegfelelőbb szót fogjuk mondani” – mondja a szakértő.

A BarAngol vezetője szerint a tökéletes nyelvtani tudás elsősorban a nyelvtanároknak fontos, a nyelvtanulóknak úgy kell használniuk a nyelvtani szabályokat, hogy a nyelvhelyességre való törevés ne gátolja őket abban, hogy kommunikálni tudjanak.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.