Nyelvtanulás: nem érdemes a nyelvtani szabályok miatt görcsölni?

A 26-64 éves korú magyarok mindössze 37 százaléka tud legalább egy idegen nyelven az Eurostat 2013-as adatai szerint...

  • Eduline
Stiller Ákos

A 26-64 éves korú magyarok mindössze 37 százaléka tud legalább egy idegen nyelven az Eurostat 2013-as adatai szerint, ezzel az európai lista végén kullogunk, ráadásul az angolnyelv-tudással rendelkezők mindössze negyede beszéli igazán jól a nyelvet.

Gönczy Edit, a BarAngol programsorozat alapítója szerint előny, ha valaki pár hétre vagy hónapra külföldre költözik, és ott tanul nyelvet, de azoknak sem kilátástalan a helyzetük, akik itthon állnak neki a tanulásnak. „Kommunikáció nélkül nem válik senki sem hatékony nyelvhasználóvá, tehát mindenképpen olyan nyelvelsajátítási környezetre van szükség, ahol az emberek motivációt éreznek az angol nyelven való érintkezésre, és ahol feloldódnak a gátlásaik. Nem szabad, hogy görcsöljünk a nyelvhelyességen, és nem szabad félnünk, hogy nem a legmegfelelőbb szót fogjuk mondani” – mondja a szakértő.

A BarAngol vezetője szerint a tökéletes nyelvtani tudás elsősorban a nyelvtanároknak fontos, a nyelvtanulóknak úgy kell használniuk a nyelvtani szabályokat, hogy a nyelvhelyességre való törevés ne gátolja őket abban, hogy kommunikálni tudjanak.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.