Nem játszik a gyerek, hanem angolul tanul

Szinte minden játékos úgy érzi, hogy tanult valamit a játékokból, vagy fejlesztette bizonyos képességeit – derült ki a Chio Mozdulj Gamer Mozgalom és a JátékosLét Kutatóközpont nagyszabású, 8000 fő részvételével készült kutatásának eredményeiből. A felmérés során arra kérték a videojátékok kedvelőit, hogy jelöljék meg azokat a területeket, amelyekben jobbnak érzik magukat a játéktapasztalatnak köszönhetően.

A legtöbbször említett készségek:

• 83% - idegennyelv-tudás fejlesztése

• 72% - reflexek és reakcióidő javulása

• 65% - logika, taktika és stratégiai érzék fejlődése

• 60% - csapatmunka, együttműködés erősítése

• 53% - problémamegoldó képesség javulása

„Gyakorlatilag a nulláról indulva, tanulás nélkül kerültem be a legjobb 20 közé az angol OKTV-n. Ezt nagyrészt a játékoknak köszönhetem, persze a szüleim és a testvérem is segítettek kicsit” – írta a kutatás egyik anonim résztvevője.  A válaszadók életkora jellemzően 14-26 év között volt, ami lefedi az úgynevezett Z generációt.

A játék lehetne a megoldás az oktatásban is

A nemzetközi tanulmányi felmérések eredményei és a munkaerőpiaci visszajelzések mind azt mutatják, hogy a hagyományos intézményi struktúrák nem tudnak mit kezdeni az interneten nevelkedett Z generációval. A ’90 után születettek ugyanis hozzászoktak a digitális ingerekhez, a gyors információáramláshoz és a pozitív visszajelzésekhez, így nehezebb lekötni a figyelmüket a tradicionális oktatási eszközökkel.

„A játékok által fejleszthető képességek, mint a problémamegoldás és a csapatmunka, fontosak a munkaerőpiacon és az élet egyéb területein is. Nem lenne nehéz beépíteni az oktatásba is azokat a mechanizmusokat, amelyek miatt a játékok kihívást és sikerélményt jelentenek a fiataloknak. A gamifikációt, vagyis a játékosítás módszertanát számos cég sikerrel alkalmazza a munkatársak motiválására – ideje lenne, hogy az iskolában is elkezdjük használni” – mondta Damsa Andrei, a JátékosLét Kutatóközpont munkatársa, a kutatás szakmai vezetője.