A videojátékoknak legtöbbször a negatív hatásairól hallani, pedig nemcsak számos készséget fejleszthetnek, hanem kulcsot is adhatnak az oktatás megreformálásához.
Szinte minden játékos úgy érzi, hogy tanult valamit a játékokból, vagy fejlesztette bizonyos képességeit – derült ki a Chio Mozdulj Gamer Mozgalom és a JátékosLét Kutatóközpont nagyszabású, 8000 fő részvételével készült kutatásának eredményeiből. A felmérés során arra kérték a videojátékok kedvelőit, hogy jelöljék meg azokat a területeket, amelyekben jobbnak érzik magukat a játéktapasztalatnak köszönhetően.
A legtöbbször említett készségek:
• 83% - idegennyelv-tudás fejlesztése
• 72% - reflexek és reakcióidő javulása• 65% - logika, taktika és stratégiai érzék fejlődése• 60% - csapatmunka, együttműködés erősítése• 53% - problémamegoldó képesség javulása„Gyakorlatilag a nulláról indulva, tanulás nélkül kerültem be a legjobb 20 közé az angol OKTV-n. Ezt nagyrészt a játékoknak köszönhetem, persze a szüleim és a testvérem is segítettek kicsit” – írta a kutatás egyik anonim résztvevője. A válaszadók életkora jellemzően 14-26 év között volt, ami lefedi az úgynevezett Z generációt.
A játék lehetne a megoldás az oktatásban isA nemzetközi tanulmányi felmérések eredményei és a munkaerőpiaci visszajelzések mind azt mutatják, hogy a hagyományos intézményi struktúrák nem tudnak mit kezdeni az interneten nevelkedett Z generációval. A ’90 után születettek ugyanis hozzászoktak a digitális ingerekhez, a gyors információáramláshoz és a pozitív visszajelzésekhez, így nehezebb lekötni a figyelmüket a tradicionális oktatási eszközökkel.
„A játékok által fejleszthető képességek, mint a problémamegoldás és a csapatmunka, fontosak a munkaerőpiacon és az élet egyéb területein is. Nem lenne nehéz beépíteni az oktatásba is azokat a mechanizmusokat, amelyek miatt a játékok kihívást és sikerélményt jelentenek a fiataloknak. A gamifikációt, vagyis a játékosítás módszertanát számos cég sikerrel alkalmazza a munkatársak motiválására – ideje lenne, hogy az iskolában is elkezdjük használni” – mondta Damsa Andrei, a JátékosLét Kutatóközpont munkatársa, a kutatás szakmai vezetője.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
