Négyszázmillió kínai nem beszéli az ország hivatalos nyelvét

Kína lakosságának körülbelül 30 százaléka, mintegy 400 millió kínai nem beszéli a hivatalos mandarint, és rajtuk kívül...

  • MTI

Kína lakosságának körülbelül 30 százaléka, mintegy 400 millió kínai nem beszéli a hivatalos mandarint, és rajtuk kívül is még nagyon sokan vannak, akik nem tudnak tökéletesen "kínaiul" - hangzott el a kínai oktatási minisztérium csütörtöki tájékoztatóján Pekingben.

A kínai kormány 1998 óta minden év szeptemberének harmadik hetét a mandarin, vagy más néven a putunghua nyelv népszerűsítésének szenteli, és az idén - mint elhangzott - a távoli, elhagyatott vidéki településeket, a nemzeti kisebbségeket veszik majd célba.

A világ legnépesebb országában alapvetően nyolc főbb nyelvjárást különböztetnek meg, de ezeken belül is többféle változat létezik, aminek következményeként előfordul, hogy az adott tartomány különböző részén élők vagy akár a szomszédos falu lakói anyanyelvükön már nem tudnak szót érteni egymással.

Az egyik legismertebb a déli, kantoni nyelv, amelyet leginkább Kuangcsou városban és szomszédságában beszélnek, de a hongkongi és makaói lakosság többsége is ezt használja. A helyi televíziók külön engedélyt kaptak arra, hogy a kantonin szólaljanak meg, mígnem néhány éve a helyi népfront kezdeményezte a mandarin nyelvű televíziós hírszolgáltatás bővítését. Ezt a migráns lakosság növekedésével indokolták, azonban a helyiek nem értettek vele egyet.

Kanton kivételnek számít, ugyanis Kína-szerte a televízióállomásoknak kötelező a mandarint használniuk, és a megértés kedvéért feliratozzák a hírműsorokat. A sanghajiak ugyancsak többször szóvá tették már nyelvűk háttérbe szorulását, ami az 1990-es években kezdődött, a mandarin oktatásának általános elterjesztésével. A kultúra megőrzése mellett kiállóknak köszönhetően ma például a városvezetés támogatásával több mint száz óvodában folyik a sanghaji nyelv oktatása, és televíziós műsor is használja a helyi nyelvet.

A hatalmas birodalomban mindig is szükség volt valamiféle közvetítő nyelvre, amely végül hivatalos formában a 20. század elején lett a pekingi nyelvjárásra épülő mandarin. Ekkor tette a Csing-dinasztia a birodalom hivatalos nyelvévé és 1955-ben kapta meg kínaiul a putunghua, vagyis a "köznyelv" nevet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.