A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Továbbra is az angol az Európai Unióban (EU) legtöbbek által beszélt idegen nyelv - közölte csütörtökön az Európai...

Továbbra is az angol az Európai Unióban (EU) legtöbbek által beszélt idegen nyelv - közölte csütörtökön az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala. Az Eurostat az európai nyelvek napja alkalmából úgy tájékoztatott, hogy az alapfokú oktatásban a diákok 83 százaléka választja az angolt első idegen nyelvnek.
Két uniós országban - Ausztriában és Máltán - 100 százalékos ez az arány. Az angol után a második legnépszerűbb idegen nyelv az általános iskolákban a francia, amelyet a gyerekek 19 százaléka tanul, ezt követi 9 százalékkal a német, 6 százalékkal pedig a spanyol. Az uniós középiskolákban a diákoknak már 94 százaléka tanul angolt, 23 százalékuk franciát. Az Eurostat adatai 2011-ből származnak.
A 28 tagállam polgárainak átlagosan 66 százaléka számolt be arról, hogy az anyanyelvén kívül legalább egy idegen nyelven - leginkább angolul - beszél. Luxemburgban 99 százalék, Litvániában és Lettországban 97 százalék, Szlovéniában és Svédországban 92 százalék ez az arány, míg az ezen a téren lemaradó országok közül Spanyolországban a lakosság 51 százaléka, Bulgáriában 39 százaléka, Magyarországon pedig 37 százaléka tud megszólalni valamilyen idegen nyelven.
Az angolt legjobban beszélt idegen nyelvként megadók közül 20 százalék mondta azt, hogy nagyon jól beszéli ezt a nyelvet, 35 százalék jónak tartja angoltudását, míg 45 százalék elfogadhatónak nevezte azt. Az angolnyelv-tudásukban az olaszok, németek és franciák a legbizonytalanabbak az uniós nemzetek közül. A legnagyobb arányban Máltán (53 százalék), Svédországban (43 százalék) és Dániában (36 százalék) állították, hogy profi szinten beszélik az első számú világnyelvet.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.