Továbbra is az angol az Európai Unióban (EU) legtöbbek által beszélt idegen nyelv - közölte csütörtökön az Európai...
Továbbra is az angol az Európai Unióban (EU) legtöbbek által beszélt idegen nyelv - közölte csütörtökön az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala. Az Eurostat az európai nyelvek napja alkalmából úgy tájékoztatott, hogy az alapfokú oktatásban a diákok 83 százaléka választja az angolt első idegen nyelvnek.
Két uniós országban - Ausztriában és Máltán - 100 százalékos ez az arány. Az angol után a második legnépszerűbb idegen nyelv az általános iskolákban a francia, amelyet a gyerekek 19 százaléka tanul, ezt követi 9 százalékkal a német, 6 százalékkal pedig a spanyol. Az uniós középiskolákban a diákoknak már 94 százaléka tanul angolt, 23 százalékuk franciát. Az Eurostat adatai 2011-ből származnak.
A 28 tagállam polgárainak átlagosan 66 százaléka számolt be arról, hogy az anyanyelvén kívül legalább egy idegen nyelven - leginkább angolul - beszél. Luxemburgban 99 százalék, Litvániában és Lettországban 97 százalék, Szlovéniában és Svédországban 92 százalék ez az arány, míg az ezen a téren lemaradó országok közül Spanyolországban a lakosság 51 százaléka, Bulgáriában 39 százaléka, Magyarországon pedig 37 százaléka tud megszólalni valamilyen idegen nyelven.
Az angolt legjobban beszélt idegen nyelvként megadók közül 20 százalék mondta azt, hogy nagyon jól beszéli ezt a nyelvet, 35 százalék jónak tartja angoltudását, míg 45 százalék elfogadhatónak nevezte azt. Az angolnyelv-tudásukban az olaszok, németek és franciák a legbizonytalanabbak az uniós nemzetek közül. A legnagyobb arányban Máltán (53 százalék), Svédországban (43 százalék) és Dániában (36 százalék) állították, hogy profi szinten beszélik az első számú világnyelvet.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
