Továbbra is az angol az Európai Unióban (EU) legtöbbek által beszélt idegen nyelv - közölte csütörtökön az Európai...
Továbbra is az angol az Európai Unióban (EU) legtöbbek által beszélt idegen nyelv - közölte csütörtökön az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala. Az Eurostat az európai nyelvek napja alkalmából úgy tájékoztatott, hogy az alapfokú oktatásban a diákok 83 százaléka választja az angolt első idegen nyelvnek.
Két uniós országban - Ausztriában és Máltán - 100 százalékos ez az arány. Az angol után a második legnépszerűbb idegen nyelv az általános iskolákban a francia, amelyet a gyerekek 19 százaléka tanul, ezt követi 9 százalékkal a német, 6 százalékkal pedig a spanyol. Az uniós középiskolákban a diákoknak már 94 százaléka tanul angolt, 23 százalékuk franciát. Az Eurostat adatai 2011-ből származnak.
A 28 tagállam polgárainak átlagosan 66 százaléka számolt be arról, hogy az anyanyelvén kívül legalább egy idegen nyelven - leginkább angolul - beszél. Luxemburgban 99 százalék, Litvániában és Lettországban 97 százalék, Szlovéniában és Svédországban 92 százalék ez az arány, míg az ezen a téren lemaradó országok közül Spanyolországban a lakosság 51 százaléka, Bulgáriában 39 százaléka, Magyarországon pedig 37 százaléka tud megszólalni valamilyen idegen nyelven.
Az angolt legjobban beszélt idegen nyelvként megadók közül 20 százalék mondta azt, hogy nagyon jól beszéli ezt a nyelvet, 35 százalék jónak tartja angoltudását, míg 45 százalék elfogadhatónak nevezte azt. Az angolnyelv-tudásukban az olaszok, németek és franciák a legbizonytalanabbak az uniós nemzetek közül. A legnagyobb arányban Máltán (53 százalék), Svédországban (43 százalék) és Dániában (36 százalék) állították, hogy profi szinten beszélik az első számú világnyelvet.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
