Továbbra is az angol az Európai Unióban (EU) legtöbbek által beszélt idegen nyelv - közölte csütörtökön az Európai...
Továbbra is az angol az Európai Unióban (EU) legtöbbek által beszélt idegen nyelv - közölte csütörtökön az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala. Az Eurostat az európai nyelvek napja alkalmából úgy tájékoztatott, hogy az alapfokú oktatásban a diákok 83 százaléka választja az angolt első idegen nyelvnek.
Két uniós országban - Ausztriában és Máltán - 100 százalékos ez az arány. Az angol után a második legnépszerűbb idegen nyelv az általános iskolákban a francia, amelyet a gyerekek 19 százaléka tanul, ezt követi 9 százalékkal a német, 6 százalékkal pedig a spanyol. Az uniós középiskolákban a diákoknak már 94 százaléka tanul angolt, 23 százalékuk franciát. Az Eurostat adatai 2011-ből származnak.
A 28 tagállam polgárainak átlagosan 66 százaléka számolt be arról, hogy az anyanyelvén kívül legalább egy idegen nyelven - leginkább angolul - beszél. Luxemburgban 99 százalék, Litvániában és Lettországban 97 százalék, Szlovéniában és Svédországban 92 százalék ez az arány, míg az ezen a téren lemaradó országok közül Spanyolországban a lakosság 51 százaléka, Bulgáriában 39 százaléka, Magyarországon pedig 37 százaléka tud megszólalni valamilyen idegen nyelven.
Az angolt legjobban beszélt idegen nyelvként megadók közül 20 százalék mondta azt, hogy nagyon jól beszéli ezt a nyelvet, 35 százalék jónak tartja angoltudását, míg 45 százalék elfogadhatónak nevezte azt. Az angolnyelv-tudásukban az olaszok, németek és franciák a legbizonytalanabbak az uniós nemzetek közül. A legnagyobb arányban Máltán (53 százalék), Svédországban (43 százalék) és Dániában (36 százalék) állították, hogy profi szinten beszélik az első számú világnyelvet.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
