Továbbra is az angol az Európai Unióban (EU) legtöbbek által beszélt idegen nyelv - közölte csütörtökön az Európai...
Továbbra is az angol az Európai Unióban (EU) legtöbbek által beszélt idegen nyelv - közölte csütörtökön az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala. Az Eurostat az európai nyelvek napja alkalmából úgy tájékoztatott, hogy az alapfokú oktatásban a diákok 83 százaléka választja az angolt első idegen nyelvnek.
Két uniós országban - Ausztriában és Máltán - 100 százalékos ez az arány. Az angol után a második legnépszerűbb idegen nyelv az általános iskolákban a francia, amelyet a gyerekek 19 százaléka tanul, ezt követi 9 százalékkal a német, 6 százalékkal pedig a spanyol. Az uniós középiskolákban a diákoknak már 94 százaléka tanul angolt, 23 százalékuk franciát. Az Eurostat adatai 2011-ből származnak.
A 28 tagállam polgárainak átlagosan 66 százaléka számolt be arról, hogy az anyanyelvén kívül legalább egy idegen nyelven - leginkább angolul - beszél. Luxemburgban 99 százalék, Litvániában és Lettországban 97 százalék, Szlovéniában és Svédországban 92 százalék ez az arány, míg az ezen a téren lemaradó országok közül Spanyolországban a lakosság 51 százaléka, Bulgáriában 39 százaléka, Magyarországon pedig 37 százaléka tud megszólalni valamilyen idegen nyelven.
Az angolt legjobban beszélt idegen nyelvként megadók közül 20 százalék mondta azt, hogy nagyon jól beszéli ezt a nyelvet, 35 százalék jónak tartja angoltudását, míg 45 százalék elfogadhatónak nevezte azt. Az angolnyelv-tudásukban az olaszok, németek és franciák a legbizonytalanabbak az uniós nemzetek közül. A legnagyobb arányban Máltán (53 százalék), Svédországban (43 százalék) és Dániában (36 százalék) állították, hogy profi szinten beszélik az első számú világnyelvet.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunit vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
Mutatjuk, milyen költeményeket érdemes átnéznetek a következő hetekben. A magyar írásbelin előfordulhat, hogy egy vers kezdősorát kell felismerni, egy idézet hiányzó részét kell kiegészíteni, vagy meg kell nevezni a szerzőt és a művet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
A makói Bartók Béla zeneiskola épületét korábban életveszélyesnek minősítették, ezért költöztették ki onnan a zeneiskolát – később azonban mégis óvodások használták átmenetileg a termeket. A döntés ellen tiltakozó szülők először az önkormányzathoz fordultak, majd bírósághoz vitték az ügyet.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
A pedagógus és aktivista a magyar oktatási rendszer problémáiról, valamint a kormány hozzáállásáról beszélt a WMN Magazin műsorában. Ennek ellenére Balatoni Katalin úgy értelmezte a megszólalást, mintha Törley Katalin a pedagógusokat minősítette volna, noha kritikája az oktatási rendszer működésére irányult.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
