2013 és 2016 között azok a végzett hallgatók is átvehetik a diplomájukat, akik nem szerezték meg az oklevélhez...
2013 és 2016 között azok a végzett hallgatók is átvehetik a diplomájukat, akik nem szerezték meg az oklevélhez szükséges nyelvvizsgákat – erről döntött decemberben a parlament. Ez azonban csak lehetőség, azt az egyetemek és főiskolák szenátusai döntik majd el, saját hallgatóiknál alkalmazzák-e az átmeneti engedményt.
A Kaposvári Egyetem szenátusa még nem döntött a nyelvvizsga-amnesztiáról, legközelebb február közepén ülésezik a szenátus, leghamarabb akkor tárgyalhatnak az engedményről – írja a sonline.hu.
A tét nem kicsi: a hírportál úgy tudja, a Kaposvári Egyetem hallgatóinak egyharmada nem vehette át a diplomáját a nyelvvizsga hiánya miatt a végzés évében.
A Debreceni Egyetemen a 2011-ben végzettek 24 százaléka maradt diploma nélkül: összesen 5394-en tettek záróvizsgát, közülük 1326 hallgató nem szerzett nyelvvizsgát. A dehir.hu információi szerint még itt sem döntött a szenátus, Fábián István rektor szerint elképzelhető, hogy szakonként változnak majd a követelmények.
„Előzetes elképzelések vannak. Szakonként meg kell nézni, hogy milyen nyelvvizsga-követelményeket támasztunk. Egyébként úgy gondolom, hogy egy diplomának az értékét a nyelvtudás mindenképpen növeli, és szükség is van rá” – mondta.
Az eduline-nak december végén a Pécsi Tudományegyetem rektora is úgy nyilatkozott, ez az engedmény legfeljebb átmeneti megoldás lehet, ráadásul félő, hogy a diplomák értéke is csökkenne. Bódis József inkább egyetemi-főiskola nyelvi kurzusokkal csökkentené a nyelvvizsgaproblémákkal küzdő hallgatók számát.
A legkönnyebb helyzetben egyébként azok a vezető egyetemek vannak, ahol viszonylag alacsony azoknak a hallgatóknak a száma, akik abszolválnak ugyan, de a diplomájukat nem vehetik át. A legnépszerűbb intézményekben már a ponthatárok is olyan magasak, hogy a - többek között - nyelvvizsgával megszerezhető többletpontok nélkül a diákoknak esélyük sincs bekerülni az államilag finanszírozott helyekre.
| Nyelvvizsga-amnesztia - ezek a legfontosabb tudnivalók |
Bár az eredeti tervben az állt, hogy nyelvvizsga és nyelvtudás nélkül is megkapják diplomájukat a 2013-ig államvizsgázó hallgatók, a nemzetierőforrás-miniszter javaslatára a felsőoktatási törvény elfogadása előtti utolsó percben bekeményítettek. Csak az veheti át az nyelvvizsga nélkül az oklevelet, aki a felsőoktatási intézménye saját, belső szervezésű nyelvi vizsgáján megfelelően teljesít. A vizsgák szintjéről még semmit nem lehet tudni. A pontos szabályokról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
