Diploma nyelvvizsga nélkül: még nem döntöttek az egyetemek

2013 és 2016 között azok a végzett hallgatók is átvehetik a diplomájukat, akik nem szerezték meg az oklevélhez...

  • Eduline
Horváth Szabolcs

2013 és 2016 között azok a végzett hallgatók is átvehetik a diplomájukat, akik nem szerezték meg az oklevélhez szükséges nyelvvizsgákat – erről döntött decemberben a parlament. Ez azonban csak lehetőség, azt az egyetemek és főiskolák szenátusai döntik majd el, saját hallgatóiknál alkalmazzák-e az átmeneti engedményt.

A Kaposvári Egyetem szenátusa még nem döntött a nyelvvizsga-amnesztiáról, legközelebb február közepén ülésezik a szenátus, leghamarabb akkor tárgyalhatnak az engedményről – írja a sonline.hu.

A tét nem kicsi: a hírportál úgy tudja, a Kaposvári Egyetem hallgatóinak egyharmada nem vehette át a diplomáját a nyelvvizsga hiánya miatt a végzés évében.

A Debreceni Egyetemen a 2011-ben végzettek 24 százaléka maradt diploma nélkül: összesen 5394-en tettek záróvizsgát, közülük 1326 hallgató nem szerzett nyelvvizsgát. A dehir.hu információi szerint még itt sem döntött a szenátus, Fábián István rektor szerint elképzelhető, hogy szakonként változnak majd a követelmények.

„Előzetes elképzelések vannak. Szakonként meg kell nézni, hogy milyen nyelvvizsga-követelményeket támasztunk. Egyébként úgy gondolom, hogy egy diplomának az értékét a nyelvtudás mindenképpen növeli, és szükség is van rá” – mondta.

Az eduline-nak december végén a Pécsi Tudományegyetem rektora is úgy nyilatkozott, ez az engedmény legfeljebb átmeneti megoldás lehet, ráadásul félő, hogy a diplomák értéke is csökkenne. Bódis József inkább egyetemi-főiskola nyelvi kurzusokkal csökkentené a nyelvvizsgaproblémákkal küzdő hallgatók számát. 

A legkönnyebb helyzetben egyébként azok a vezető egyetemek vannak, ahol viszonylag alacsony azoknak a hallgatóknak a száma, akik abszolválnak ugyan, de a diplomájukat nem vehetik át. A legnépszerűbb intézményekben már a ponthatárok is olyan magasak, hogy a - többek között - nyelvvizsgával megszerezhető többletpontok nélkül a diákoknak esélyük sincs bekerülni az államilag finanszírozott helyekre.  

Nyelvvizsga-amnesztia - ezek a legfontosabb tudnivalók

Bár az eredeti tervben az állt, hogy nyelvvizsga és nyelvtudás nélkül is megkapják diplomájukat a 2013-ig államvizsgázó hallgatók, a nemzetierőforrás-miniszter javaslatára a felsőoktatási törvény elfogadása előtti utolsó percben bekeményítettek. Csak az veheti át az nyelvvizsga nélkül az oklevelet, aki a felsőoktatási intézménye saját, belső szervezésű nyelvi vizsgáján megfelelően teljesít. A vizsgák szintjéről még semmit nem lehet tudni. A pontos szabályokról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el. 

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.