Egyetemi felvételi 2025: ennyi pontot kaphattok a Corvinuson a nyelvtudásra

Ha a Corvinusra készültök, akkor azt jó ha tudjátok, hogy a nyelvi érettségiért vagy a nyelvvizsgáért kaphattok-e több pontot.

A 2025-ös felvételin is az egyetemek maguk dönthették el, hogy mire adnak pluszpontot. A Budapesti Corvinus Egyetemen a 100-ból legfeljebb 70 pontot kaphattok a nyelvtudásotokra. Azonban nagyon nem mindegy, hogy nyelvvizsgátok vagy nyelvi érettségitek van az adott idegen nyelvből. A Corvinuson ugyanis az utóbbit jobban díjazzák.

Az egyetem felvételi tájékoztatójából kiderül, hogy

  • nyelvenként B2 (középfokú) komplex nyelvvizsgáért: 30 pont
  • C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsgáért: 40 pont

adható, míg az emelt szintű érettségiért idegen nyelvből pedig 50 pont, amennyiben ez az egyik érettségi tárgyatok. Vagyis egy emelt szintű érettségi többet ér, mint egy felsőfokú.

Ezen kívül azt is érdemes megjegyezni, hogya Corvinuson a nyelvtudásra a 100-ból legfeljebb 70 pontot kaphattok.

 

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.