Divat, gasztronómia, életérzés, kimeríthetetlen lehetőségek - ezek miatt (is) érdemes francia nyelvet tanulni
Az érettségi utolsó hetén számos más idegen nyelv mellett franciából is vizsgáznak azok az érettségizők, akik ezt választották ötödik vizsgatárgyként. Ennek apropójaként Koleszár Olgával, a Francia Intézet munkatársával beszélgettünk. A mai francia érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a budapesti Francia Intézetnek.
Székács Linda
"Ahhoz, hogy valaki kitűnjön, az angol nyelvtudás már nem elég, egy második idegennyelv ismerete is kell" - válaszolta az Eduline kérdésére Koleszár Olga, a budapesti Francia Intézet nyelviskolai referense.
A szakértőt a francia érettségi napján arról kérdeztük, miért érdemes ma franciát, és úgy egyáltalán "ritkább" nyelveket tanulni annak ellenére is, hogy sokszor "negatív érvként" szól ellenük, hogy az angollal ellentétben nem tömegnyelvek, ahhoz képest kevesen használják a világon. Feltéve persze, ha több millió embert kevésnek lehet nevezni.
A francia világnyelvnek számít, hiszen az angol mellett csak a franciát beszélik a világ minden kontinensén. 29 országnak a hivatalos nyelve, és ötödik helyezett a világon legtöbbek által beszélt nyelvek sorában
- dönti le az elterjedt tévhiteket Koleszár Olga, aki szerint az angol nyelv ismerete mára már szinte ráragad a fiatalok többségére sokszor anélkül is, hogy iskolai keretek között tanulnák. Éppen ezért, pusztán csak ennek a nyelvnek az elsajátításával már nem lehet kitűnni, ő azonban úgy látja, a fiatalabb generációkban "egyre inkább tudatosul, hogy a többnyelvűség milyen hihetetlen mértékben növeli meg a lehetőségeinket az élet minden területén."
Francia felsőoktatás, ösztöndíjak, előny a munkaerőpiacon
Ha a francia nyelv mellett kell érvelni, a legfontosabb talán az a páratlan kulturális gazdagság, ami a nyelvtudással hozzáférhetővé válik a francia életérzés, a divat, a gasztronómia, a képzőművészet, az építészet és sok-sok más területen - véli a nyelviskolai referens.
Nem lehet elmenni viszont amellett sem, hogy aki igazán lelkiismeretesen és alaposan tanulja a nyelvet, azok előtt akár a neves francia felsőoktatási intézmények kapui is megnyílhatnak, ráadásul a francia állam számos tanulmányi vagy gyakornoki ösztöndíjat is kínál középiskolásoknak, egyetemi hallgatóknak és tanároknak egyaránt.
Erős motiváció továbbá a munkalehetőség is: ha ugyanis az angol mellett valaki franciául is beszél, az olyan előnyt jelent, amellyel jelentősen növelheti az esélyeit az itthoni és nemzetközi munkaerőpiacon.
Magyarországon Franciaország a harmadik legnagyobb befektető, a francia vállalatok olyan többnyelvű vezetőket keresnek, akik képesek az eltérő kulturális környezetekben való együttműködésre.
Általános tévhit az is, hogy a franciát elsajátítani nehéz; máshogy kell kiejteni a szavakat, mint ahogy leírják őket, és sokak számára már a kiejtés önmagában is rémisztő lehet, hiszen a magyar fülnek néhány kiejtett hang kifejezetten furcsa lehet. Bár ezeket Koleszár nem cáfolja, szerinte a francia nyelv se nem nehezebb, se nem könnyebb, mint bármelyik más idegen nyelv a világon. A kiejtést és az írást könnyen el lehet sajátítani, a szabályok pedig logikusak és következetesek, gyorsan megtanulhatók, melyek a megértésük után a későbbiekben már nem fognak gondot okozni.
Ráadásul manapság már franciából is ugyanolyan sok és változatos gyakorlási lehetőség áll a nyelvtanulók részére, mint angolból. A különbség csupán annyi, hogy a tömegnyelvvel ellentében ez nem folyik a csapból éjjel-nappal, hanem tudatosan rá kell keresniük a tanulóknak. Ha pedig ezt a néhány percet rászánják, rájönnek, hogy a streaming szolgáltatók többsége francia szinkronnal is kínál filmeket, sok esetben ezekhez feliratok is elérhetőek, de a videómegosztó portálokon is mindenki talál számára érdekes tartalmat, a Francia Intézet vagy az öt magyarországi Alliance Française könyvtárból pedig francia nyelvű könyvek, regények és folyóiratok is kikölcsönözhetőek, valamint gyorsan elérhetőek anélkül, hogy több ezer forintért kellene megvásárolni őket.
Ha pedig valaki jobban szeret csapatban tanulni, vagy szóban gyakorolná a nyelv használatát, a Francia Intézetben erre is van lehetőség, hiszen a nyevtanfolyamok mellett rendszeresen tartanak vetítéseket, vitaesteket és könyvbemutatókat, de május 31-től mindenki számára elérhető lesz az intézet digitális kulturális tere, a Micro-Folie is, ahol a legnagyobb francia és nemzetközi kulturális intézmények többezer digitalizált műalkotása kerül bemutatásra egy külön erre a célra tervezett térben, tematikus workshopok keretei között.
Azok sem maradnak lehetőségek nélkül, akik nem a fővárosban élnek. Budapesten kívül Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden az Alliances françaises egyesület szervez francia nyelvtanfolyamokat és kulturális programokat, ahol a tanulók megismerkedhetnek a francia nyelvű világgal, amikre kicsiket és nagyokat egyaránt várnak nem csak nyelvi kurzusokra, de a nyár folyamán nyelvi táborokra is.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.