Az érettségi utolsó hetén számos más idegen nyelv mellett franciából is vizsgáznak azok az érettségizők, akik ezt választották ötödik vizsgatárgyként. Ennek apropójaként Koleszár Olgával, a Francia Intézet munkatársával beszélgettünk. A mai francia érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a budapesti Francia Intézetnek.
"Ahhoz, hogy valaki kitűnjön, az angol nyelvtudás már nem elég, egy második idegennyelv ismerete is kell" - válaszolta az Eduline kérdésére Koleszár Olga, a budapesti Francia Intézet nyelviskolai referense.
A szakértőt a francia érettségi napján arról kérdeztük, miért érdemes ma franciát, és úgy egyáltalán "ritkább" nyelveket tanulni annak ellenére is, hogy sokszor "negatív érvként" szól ellenük, hogy az angollal ellentétben nem tömegnyelvek, ahhoz képest kevesen használják a világon. Feltéve persze, ha több millió embert kevésnek lehet nevezni.
A francia világnyelvnek számít, hiszen az angol mellett csak a franciát beszélik a világ minden kontinensén. 29 országnak a hivatalos nyelve, és ötödik helyezett a világon legtöbbek által beszélt nyelvek sorában
- dönti le az elterjedt tévhiteket Koleszár Olga, aki szerint az angol nyelv ismerete mára már szinte ráragad a fiatalok többségére sokszor anélkül is, hogy iskolai keretek között tanulnák. Éppen ezért, pusztán csak ennek a nyelvnek az elsajátításával már nem lehet kitűnni, ő azonban úgy látja, a fiatalabb generációkban "egyre inkább tudatosul, hogy a többnyelvűség milyen hihetetlen mértékben növeli meg a lehetőségeinket az élet minden területén."
Francia felsőoktatás, ösztöndíjak, előny a munkaerőpiacon
Ha a francia nyelv mellett kell érvelni, a legfontosabb talán az a páratlan kulturális gazdagság, ami a nyelvtudással hozzáférhetővé válik a francia életérzés, a divat, a gasztronómia, a képzőművészet, az építészet és sok-sok más területen - véli a nyelviskolai referens.
Nem lehet elmenni viszont amellett sem, hogy aki igazán lelkiismeretesen és alaposan tanulja a nyelvet, azok előtt akár a neves francia felsőoktatási intézmények kapui is megnyílhatnak, ráadásul a francia állam számos tanulmányi vagy gyakornoki ösztöndíjat is kínál középiskolásoknak, egyetemi hallgatóknak és tanároknak egyaránt.
Erős motiváció továbbá a munkalehetőség is: ha ugyanis az angol mellett valaki franciául is beszél, az olyan előnyt jelent, amellyel jelentősen növelheti az esélyeit az itthoni és nemzetközi munkaerőpiacon.
Magyarországon Franciaország a harmadik legnagyobb befektető, a francia vállalatok olyan többnyelvű vezetőket keresnek, akik képesek az eltérő kulturális környezetekben való együttműködésre.
Általános tévhit az is, hogy a franciát elsajátítani nehéz; máshogy kell kiejteni a szavakat, mint ahogy leírják őket, és sokak számára már a kiejtés önmagában is rémisztő lehet, hiszen a magyar fülnek néhány kiejtett hang kifejezetten furcsa lehet. Bár ezeket Koleszár nem cáfolja, szerinte a francia nyelv se nem nehezebb, se nem könnyebb, mint bármelyik más idegen nyelv a világon. A kiejtést és az írást könnyen el lehet sajátítani, a szabályok pedig logikusak és következetesek, gyorsan megtanulhatók, melyek a megértésük után a későbbiekben már nem fognak gondot okozni.
Ráadásul manapság már franciából is ugyanolyan sok és változatos gyakorlási lehetőség áll a nyelvtanulók részére, mint angolból. A különbség csupán annyi, hogy a tömegnyelvvel ellentében ez nem folyik a csapból éjjel-nappal, hanem tudatosan rá kell keresniük a tanulóknak. Ha pedig ezt a néhány percet rászánják, rájönnek, hogy a streaming szolgáltatók többsége francia szinkronnal is kínál filmeket, sok esetben ezekhez feliratok is elérhetőek, de a videómegosztó portálokon is mindenki talál számára érdekes tartalmat, a Francia Intézet vagy az öt magyarországi Alliance Française könyvtárból pedig francia nyelvű könyvek, regények és folyóiratok is kikölcsönözhetőek, valamint gyorsan elérhetőek anélkül, hogy több ezer forintért kellene megvásárolni őket.
Ha pedig valaki jobban szeret csapatban tanulni, vagy szóban gyakorolná a nyelv használatát, a Francia Intézetben erre is van lehetőség, hiszen a nyevtanfolyamok mellett rendszeresen tartanak vetítéseket, vitaesteket és könyvbemutatókat, de május 31-től mindenki számára elérhető lesz az intézet digitális kulturális tere, a Micro-Folie is, ahol a legnagyobb francia és nemzetközi kulturális intézmények többezer digitalizált műalkotása kerül bemutatásra egy külön erre a célra tervezett térben, tematikus workshopok keretei között.
Azok sem maradnak lehetőségek nélkül, akik nem a fővárosban élnek. Budapesten kívül Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden az Alliances françaises egyesület szervez francia nyelvtanfolyamokat és kulturális programokat, ahol a tanulók megismerkedhetnek a francia nyelvű világgal, amikre kicsiket és nagyokat egyaránt várnak nem csak nyelvi kurzusokra, de a nyár folyamán nyelvi táborokra is.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
