"A nyelvtudás nagyon hamar megtérülhet" - ezért (is) érdemes németül tanulni

A brit, az osztrák és a holland mellett a német egyetemek is népszerűek a külföldi továbbtanulás felé kacsintgató magyar diákok körében – az ott szerzett diploma és a biztos nyelvtudás ugyanis itthon és külföldön is sokat ér. Persze nem feltétlenül kell költözni ahhoz, hogy valaki német egyetemen tanuljon.

  • Eduline

„Amellett, hogy a német kultúra, művészet megismerése német nyelven sokkal izgalmasabb és autentikusabb élményt nyújthat, a német nyelv elsajátítása több gyakorlati előnnyel is jár. Német nyelvterületen ma is nagyon kedvező feltételek mellett lehet továbbtanulni, így már rögtön a középiskola után hasznosítható a nyelvtudás. Arról nem is beszélve, hogy a német egyetemi tanulmányok során a hallgatók nem csak a nyelvet sajátítják el magasabb szinten, hanem komoly kompetenciafejlesztésre is sor kerül az egyetemi feladatok megoldása során” – mondja John Emese, a Hageni Távegyetem Budapesti Központjának igazgatója.

Hozzáteszi: a versenyszférában itthon is kiemelkedő a jelentősége a német nyelvterületről származó cégeknek, ahol a német nyelv ismerete mind itthon, mind nemzetközi karrier esetén elengedhetetlen a munkakörök jelentős részében. „Ezen cégek jelenleg is több területen keresik a jól képzett és németül is beszélő munkatársakat, így a nyelvtudás nagyon hamar meg is térülhet” – magyarázza.

Német egyetemek: miért ilyen népszerűek?

A brit, az osztrák és a holland egyetemek mellett a német felsőoktatás is népszerű azoknak a magyar diákoknak a körében, akik nem itthon szeretnék folytatni a tanulást, hanem külföldön szereznének diplomát. John Emese azt mondja, a német egyetemek mellett a közelség, kedvező feltételek, esetlegesen más bekerülési küszöb mellett egyéb érvek is szólnak. „A német versenyszférában elvárt munkakultúra megalapozására is lehetőséget adnak ezek az egyetemek. Hazai német cégek vezetőitől halljuk, hogy a német egyetemeken folytatott tanulmányok erősítik az önálló, tudományos gondolkodást, a kutatói szemléletet és csoportmunkában való jártasságot” – mondja, hozzátéve: az a Hageni Távegyetemre is igaz, ahol ezeket a kompetenciákat távoktatásban szerezhetik meg a hallgatók.

„Nagyobb teret adnak a kritikai gondolkodásnak, ami később a munkavégzés során hasznos számukra. A német egyetemekről magas szintű szakmai nyelvismerettel és széleskörű kompetenciákkal kerülnek ki a fiatalok, akik ezt követően akár nemzetközi, akár hazai német cégnél előnyökkel indulnak. Érdemes mérlegelni természetesen, hogy csak alap-, vagy csak mesterszakot, esetleg egy rövidebb ösztöndíjas időszakot tud és akar tölteni a fiatal Németországban, esetleg egy itthoni egyetemmel párhuzamosan például a Hageni Távegyetem egy képzését választja és szerez itthonról német diplomát” – mondja.

És hogy mindehhez milyen nyelvtudásra van szükség? A Hageni Távegyetemen a szakok megkezdésének alapfeltétele vagy a négyéves, igazolt, iskolarendszerű némettanulás vagy egy C1-es nyelvvizsga megléte. „Gyakorlatilag az előbbi esetben is elengedhetetlen egy magas szintű, B2-es nyelvtudás az induláshoz és persze szorgalom, mert a szakmai tudás mellett szükségszerűen fejlődik hallgatóink nyelvtudása is. A hallgatók tanulmányaik során közgazdasági, jogi, IT vagy egyéb szaknyelvet sajátítanak el magas szinten” – teszi hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.