A brit, az osztrák és a holland mellett a német egyetemek is népszerűek a külföldi továbbtanulás felé kacsintgató magyar diákok körében – az ott szerzett diploma és a biztos nyelvtudás ugyanis itthon és külföldön is sokat ér. Persze nem feltétlenül kell költözni ahhoz, hogy valaki német egyetemen tanuljon.
„Amellett, hogy a német kultúra, művészet megismerése német nyelven sokkal izgalmasabb és autentikusabb élményt nyújthat, a német nyelv elsajátítása több gyakorlati előnnyel is jár. Német nyelvterületen ma is nagyon kedvező feltételek mellett lehet továbbtanulni, így már rögtön a középiskola után hasznosítható a nyelvtudás. Arról nem is beszélve, hogy a német egyetemi tanulmányok során a hallgatók nem csak a nyelvet sajátítják el magasabb szinten, hanem komoly kompetenciafejlesztésre is sor kerül az egyetemi feladatok megoldása során” – mondja John Emese, a Hageni Távegyetem Budapesti Központjának igazgatója.
Hozzáteszi: a versenyszférában itthon is kiemelkedő a jelentősége a német nyelvterületről származó cégeknek, ahol a német nyelv ismerete mind itthon, mind nemzetközi karrier esetén elengedhetetlen a munkakörök jelentős részében. „Ezen cégek jelenleg is több területen keresik a jól képzett és németül is beszélő munkatársakat, így a nyelvtudás nagyon hamar meg is térülhet” – magyarázza.
Német egyetemek: miért ilyen népszerűek?
A brit, az osztrák és a holland egyetemek mellett a német felsőoktatás is népszerű azoknak a magyar diákoknak a körében, akik nem itthon szeretnék folytatni a tanulást, hanem külföldön szereznének diplomát. John Emese azt mondja, a német egyetemek mellett a közelség, kedvező feltételek, esetlegesen más bekerülési küszöb mellett egyéb érvek is szólnak. „A német versenyszférában elvárt munkakultúra megalapozására is lehetőséget adnak ezek az egyetemek. Hazai német cégek vezetőitől halljuk, hogy a német egyetemeken folytatott tanulmányok erősítik az önálló, tudományos gondolkodást, a kutatói szemléletet és csoportmunkában való jártasságot” – mondja, hozzátéve: az a Hageni Távegyetemre is igaz, ahol ezeket a kompetenciákat távoktatásban szerezhetik meg a hallgatók.
„Nagyobb teret adnak a kritikai gondolkodásnak, ami később a munkavégzés során hasznos számukra. A német egyetemekről magas szintű szakmai nyelvismerettel és széleskörű kompetenciákkal kerülnek ki a fiatalok, akik ezt követően akár nemzetközi, akár hazai német cégnél előnyökkel indulnak. Érdemes mérlegelni természetesen, hogy csak alap-, vagy csak mesterszakot, esetleg egy rövidebb ösztöndíjas időszakot tud és akar tölteni a fiatal Németországban, esetleg egy itthoni egyetemmel párhuzamosan például a Hageni Távegyetem egy képzését választja és szerez itthonról német diplomát” – mondja.
És hogy mindehhez milyen nyelvtudásra van szükség? A Hageni Távegyetemen a szakok megkezdésének alapfeltétele vagy a négyéves, igazolt, iskolarendszerű némettanulás vagy egy C1-es nyelvvizsga megléte. „Gyakorlatilag az előbbi esetben is elengedhetetlen egy magas szintű, B2-es nyelvtudás az induláshoz és persze szorgalom, mert a szakmai tudás mellett szükségszerűen fejlődik hallgatóink nyelvtudása is. A hallgatók tanulmányaik során közgazdasági, jogi, IT vagy egyéb szaknyelvet sajátítanak el magas szinten” – teszi hozzá.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
