Kétévente új nyelvet tanul, lassan már nyolc nyelven beszél a szlovák poliglott
Van, aki az első naptól beszél az adott nyelven, az sem zavarja, ha összesen tíz szót tud. Mások anyanyelvi beszélőkkel veszik fel a kapcsolatot, de olyan nyelvtanulók is vannak, akik a nyelvtannal kezdenek - ilyen "technikával" kezdenek új nyelvet tanulni a poliglottok.
Bezzeg Hanna
A szlovák Lýdia Machová 11 éves kora óta tanul idegen nyelveket, jelenleg hét különböző nyelven beszél. A nyelvtanulás a szenvedélye, és nemcsak saját repertoárját bővíti kétévente új nyelvvel, de nyelvi mentorként másoknak is segít.
„Szeretek idegen nyelveket tanulni. Annyira szeretem, hogy kétévente új nyelvet tanulok, jelenleg a nyolcadiknál tartok. Amikor ez kiderül rólam, mindig azt kérdezik, hogy mi a titkom. Őszintén bevallom, hogy pár éve még azt mondtam volna, hogy nem tudom, egyszerűen szeretek nyelvet tanulni. Nem szerették ezt a választ"
- fogalmaz Lýdia Machová TED-előadásában, amelyben azt is kifejti, a sok kérdés után úgy döntött, kideríti, mi a poliglottok titka, vagyis miért tudnak egyes emberek gyorsabban, hatékonyabban nyelvet tanulni.
A válaszok pedig szerteágazóak lettek: a Lýdia által egy poliglott-találkozón megkérdezett nyelvtanulás-rajongók változatos módszerekről számoltak be. Van, aki az első naptól beszél az adott nyelven, az sem zavarja, ha összesen tíz szót tud. Mások anyanyelvi beszélőkkel veszik fel a kapcsolatot, de olyan nyelvtanulók is vannak, akik a nyelvtannal kezdenek.
„Mind úgy beszéltek a nyelvtanulásról mint jó szórakozásról. Látnotok kellett volna az arcukat, mikor megmutatták színes nyelvtani táblázatukat, gondosan, házilag készített tanulókártyáikat, és a szótanuláshoz használt program statisztikáját, vagy akár azt, hogy idegen nyelvű receptből hogyan szeretnek főzni”
- magyarázza a nyelvi mentor, hozzátéve, ő maga is így tanulta a spanyolt és a németet. Míg előbbit Harry Potter-könyvekkel, utóbbit a Jóbarátok sorozattal gyakorolta.
A teljes előadást itt nézhetitek meg (aki még nem poliglott, annak van magyar felirat is):
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
