Van, aki az első naptól beszél az adott nyelven, az sem zavarja, ha összesen tíz szót tud. Mások anyanyelvi beszélőkkel veszik fel a kapcsolatot, de olyan nyelvtanulók is vannak, akik a nyelvtannal kezdenek - ilyen "technikával" kezdenek új nyelvet tanulni a poliglottok.
A szlovák Lýdia Machová 11 éves kora óta tanul idegen nyelveket, jelenleg hét különböző nyelven beszél. A nyelvtanulás a szenvedélye, és nemcsak saját repertoárját bővíti kétévente új nyelvvel, de nyelvi mentorként másoknak is segít.
„Szeretek idegen nyelveket tanulni. Annyira szeretem, hogy kétévente új nyelvet tanulok, jelenleg a nyolcadiknál tartok. Amikor ez kiderül rólam, mindig azt kérdezik, hogy mi a titkom. Őszintén bevallom, hogy pár éve még azt mondtam volna, hogy nem tudom, egyszerűen szeretek nyelvet tanulni. Nem szerették ezt a választ"
- fogalmaz Lýdia Machová TED-előadásában, amelyben azt is kifejti, a sok kérdés után úgy döntött, kideríti, mi a poliglottok titka, vagyis miért tudnak egyes emberek gyorsabban, hatékonyabban nyelvet tanulni.
A válaszok pedig szerteágazóak lettek: a Lýdia által egy poliglott-találkozón megkérdezett nyelvtanulás-rajongók változatos módszerekről számoltak be. Van, aki az első naptól beszél az adott nyelven, az sem zavarja, ha összesen tíz szót tud. Mások anyanyelvi beszélőkkel veszik fel a kapcsolatot, de olyan nyelvtanulók is vannak, akik a nyelvtannal kezdenek.
„Mind úgy beszéltek a nyelvtanulásról mint jó szórakozásról. Látnotok kellett volna az arcukat, mikor megmutatták színes nyelvtani táblázatukat, gondosan, házilag készített tanulókártyáikat, és a szótanuláshoz használt program statisztikáját, vagy akár azt, hogy idegen nyelvű receptből hogyan szeretnek főzni”
- magyarázza a nyelvi mentor, hozzátéve, ő maga is így tanulta a spanyolt és a németet. Míg előbbit Harry Potter-könyvekkel, utóbbit a Jóbarátok sorozattal gyakorolta.
A teljes előadást itt nézhetitek meg (aki még nem poliglott, annak van magyar felirat is):
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
