"Most fogok diplomázni. Még mindig megkaphatom az oklevelemet nyelvvizsga nélkül?"

Már számtalanszor írtunk róla, hogy április 10-én megjelent a nyelvvizsgamentes diploma kiadására vonatkozó rendelet. De pontosan kik és meddig élhetnek a kedvezményes diplomaszerzés lehetőségével? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Abban az esetben, ha eddig még nem szereztétek meg a diplomátokat, csak a mostani félévben vagy a következőkben fogjátok, sajnos rátok nem vonatkozik a könnyítés. A nyelvvizsgamentességgel ugyanis azok a hallgatók élhetnek, akik 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tettek.

Ha viszont augusztus végéig sikeresen zártátok a felsőoktatási tanulmányaitokat, akkor jó, ha tudjátok, az nem számít, hogy egyetemen vagy főiskolán szereztétek a végzettséget, ettől függetlenül kézhez kaphatjátok az okleveleteket. Továbbá nem számít az sem, hogy két éve vagy tizenkét éve szereztétek meg ezt a végzettséget, amennyiben valamikor nyelvvizsgahiány miatt nem kaptátok meg a diplomátokat, ez most megváltozik.

Szintén jó hír, hogy a kedvezmény az alap-, mester- és osztatlan képzések mellett a felsőoktatási szakképzésen tanulókra is vonatkozik. Illetve a hiányzó nyelvvizsgák száma sem számít. Azaz a nyelvvizsga nélküli diplomaszerzés lehetőségével akkor is élhettek, ha egy adott szak elvégzéséhez egyébként több nyelvvizsgát is előír a felsőoktatási jogszabály.

Eddig 102 ezer diplomát küldtek ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt

Szeptember végéig több mint százezer egykori és jelenlegi hallgató kapta kézhez nyelvvizsga nélkül oklevelét a felsőoktatási intézményektől - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium csütörtökön az MTI-vel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.