Nyelvvizsgára készültök? Ezekkel a feltételekkel igényelhetitek vissza a vizsgadíjat

Ősszel tervezitek a nyelvvizsgát? Akkor ezekre a kérdésekre érdemes tudni a választ. Kik és milyen feltételekkel kaphatják vissza a sikeres komplex nyelvvizsgájuk díját?

  • Eduline

Kik kaphatják vissza a nyelvvizsgák díját?

A szabály a 2018. január elseje után letett vizsgákról szól – vagyis a vizsga, nem pedig a bizonyítvány kiállításának dátumát veszik figyelembe. Azok kaphatják vissza a 2018. január 1-je után megszerzett nyelvvizsga díját, akik most először szóbeliztek-írásbeliztek sikeresen.

Hogyan kell visszaigényelni a nyelvvizsga árát?

A nyelvvizsga árát az első sikeres komplex nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának a napjától számított egy éven belül igényelhetitek vissza. Egyesíthető részvizsgák esetén a második sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállításának a napjától számít az egy éves határidő. Ha az érettségitek árát szeretnétek visszaigényelni, akkor a bizonyítvány kiállításától, illetve ha honosítható határozat szükséges, akkor annak a közlésétől számít az egy év.

Itt a teljes lista: ezekben a nyelvvizsgaközpontokban tehettek egy- vagy kétnyelvű vizsgát

Nyelvvizsgára készültök, de még nem választottátok ki, hogy egy- vagy kétnyelvű vizsgát tennétek? Mutatjuk, mi a különbség a két vizsga között, és hol választhattok vizsgaközpontot.

A támogatás iránti igényeteket a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell jeleznetek. Ezt postai úton vagy elektronikusan is megtehetitek. A kérelemhez mellékelnetek kell a nyelvvizsga díjának a megfizetését igazoló, a neveteket is tartalmazó számlák másolatát. Ha nincs már meg a számla, akkor nyelvvizsga esetén fel kell keresnetek a nyelvvizsgaközpontot, a honosítási eljárási díj, vagy az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgadíj megfizetésének igazolására pedig az Oktatási Hivatalt, hogy igazolja a jogosultságotokat.

Milyen nyelvekre lehet kérni a támogatást?

Támogatott nyelvek közé tartozik az angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, bolgár, görög, horvát, lengyel, örmény, roma/cigány (romani/lovári, illetve beás), román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán, latin, portugál, arab, héber, japán, kínai, holland, finn, valamint a magyar, ha a vizsgázó nem magyar állampolgárságú.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.