Jelenleg a szakgimnáziumokban sem megfelelő az idegen nyelvek oktatása – idézi a kormányzati oldalra felkerült Szakképzés 4.0 stratégiát a Magyar Hírlap.
A lap azt írja, szakképzési stratégia foglalkozik az idegennyelv-tanítás fejlesztésének lehetőségeivel. A célok közt szerepel a motiváció erősítése, hangsúlyosan az alacsonyabb szociokulturális körből érkező diákok körében.
Szükséges a módszertan fejlesztése, a kommunikációorientált oktatás. Szeretnék elérni, hogy több diák vegyen részt nemzetközi tanulmányi mobilitási programokban. Az ágazati alapképzés időszakában a cél az általános idegen nyelv oktatása, a szakképzési szakaszban pedig a szakmai idegen nyelv elsajátítása.
2020 szeptemberében a szakgimnáziumok technikummá, a szakközépiskolák szakképző iskolákká alakulnak
A szakképzés megújítása érdekében 2020 szeptemberében a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak - jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén, a Szakképzés 4.0 stratégiát ismertetve.
Ezért szükségesnek tartják, hogy a szakgimnáziumokban egy idegen nyelvet, elsősorban angolt tanítsanak óraszám csökkentése nélkül, és biztosítsák az intézmények számára az IKT-eszközökkel felszerelt tantermeket. Szükség lesz elektronikus tananyagok alkalmazására, és a tanárok továbbképzésére is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
