Jelenleg a szakgimnáziumokban sem megfelelő az idegen nyelvek oktatása – idézi a kormányzati oldalra felkerült Szakképzés 4.0 stratégiát a Magyar Hírlap.
A lap azt írja, szakképzési stratégia foglalkozik az idegennyelv-tanítás fejlesztésének lehetőségeivel. A célok közt szerepel a motiváció erősítése, hangsúlyosan az alacsonyabb szociokulturális körből érkező diákok körében.
Szükséges a módszertan fejlesztése, a kommunikációorientált oktatás. Szeretnék elérni, hogy több diák vegyen részt nemzetközi tanulmányi mobilitási programokban. Az ágazati alapképzés időszakában a cél az általános idegen nyelv oktatása, a szakképzési szakaszban pedig a szakmai idegen nyelv elsajátítása.
2020 szeptemberében a szakgimnáziumok technikummá, a szakközépiskolák szakképző iskolákká alakulnak
A szakképzés megújítása érdekében 2020 szeptemberében a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak - jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén, a Szakképzés 4.0 stratégiát ismertetve.
Ezért szükségesnek tartják, hogy a szakgimnáziumokban egy idegen nyelvet, elsősorban angolt tanítsanak óraszám csökkentése nélkül, és biztosítsák az intézmények számára az IKT-eszközökkel felszerelt tantermeket. Szükség lesz elektronikus tananyagok alkalmazására, és a tanárok továbbképzésére is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
