Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 7. rész: két tanítási nyelvű középiskolák.
Mit tanulnak a diákok?
A nyelvoktatásban a két tannyelvű középiskolák teljesítenek a legjobban. Ezekben az intézményekben − amelyek közül sok nyelvi előkészítő évfolyamot is indít, vagyis a teljes képzés 1+4 éves − három tantárgyat idegen nyelven tanulnak a diákok, és mindenhol dolgozik legalább egy anyanyelvi tanár. Elvárás, hogy a 10. évfolyam végére legalább minden második tanuló eljusson a B2-es, vagyis a középfokú nyelvtudásig, míg a 12. évfolyamosok legalább 90 százalékát kell eljuttatni ugyanerre a szintre. Éppen ezért az óraszámok magasabbak, mint a „sima” gimnáziumokban: a nyelvi előkészítőt nem szervező, két tanítási nyelvű gimnáziumokban a 9. és a 10. évfolyamon hetente legalább hat tanórában tanulják az adott idegen nyelvet.
Milyen a felvételi?
Az oktatás sajátossága miatt az intézmények tesztelik a felvételizők nyelvtudását: a négy évfolyamos képzést azok kezdhetik meg, akik két tannyelvű általános iskolában végeztek vagy a nyelvtudásuk eléri az A2-B1-es szintet. Nyelvi előkészítő évfolyamot indító intézményekbe azonban azok a diákok is bejuthatnak, akiknek ennél gyengébb a nyelvtudásuk, ők a „nulladik” évben zárkózhatnak fel.
Iskolaválasztás előtt: mikor jó választás az egyházi iskola?
Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 2. rész: egyházi középiskolák.
Hat- és nyolcosztályos gimnáziumok: kihez illik ez az iskolatípus?
Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 1. rész: hat- és nyolcosztályos gimnáziumok.
A cikk a HVG Középiskola 2019 kiadványában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
