Feliratos filmekkel javítana az idegen nyelven beszélők arányán az IKSZ

Stágel Bence, az IKSZ elnöke, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő és Törcsi Péter alelnök az MTI-hez...

  • Eduline

Stágel Bence, az IKSZ elnöke, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő és Törcsi Péter alelnök az MTI-hez eljuttatott közleményében üdvözölte a médiatanács legutóbbi döntését, amellyel a jelentős befolyásoló erővel bíró médiaszolgáltatók közé sorolták a két legnagyobb kereskedelmi televíziót (RTL Klub, TV2) és a két vezető kereskedelmi rádiót (Class FM, Neo FM).

Mint írták, a tavaly elfogadott médiatörvény szerint az e körbe tartozók a digitálisan terjesztett valamennyi médiaszolgáltatásuk során kötelesek biztosítani, hogy a 19 és 23 óra között közzétett, eredetileg nem magyar nyelven készített filmalkotások és filmsorozatok legalább egynegyede eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhető legyen.

Az IKSZ kiemelte: a feliratos műsorok sugárzása kiváló lehetőséget biztosít a digitális átállásra való felkészülésre is, mivel azt követően a néző már maga tudja majd kiválasztani, hogy milyen nyelven kívánja nézni az adott műsort, valamint az eredeti nyelven való sugárzás a médiaszolgáltatóknak is sokkal költséghatékonyabb gazdálkodást jelent. 

Azt javasolják az érintett médiaszolgáltatóknak, hogy a törvény által előírt mértéken felül is vállalják az eredeti nyelven, magyar felirattal történő sugárzást, illetve azoknak, amelyek nem tartoznak e besorolás alá, azt indítványozzák: önkéntesen vállalják ők is az eredeti nyelven való sugárzást, elősegítve ezzel a magyar társadalom idegen nyelvekkel való megismerkedését, illetve a nyelvi készségek fejlesztését.

Az IKSZ kitért arra: Magyarországon az európai átlagot tekintve igen alacsony az idegen nyelvet beszélők aránya; míg az Európai Unió statisztikai hivatalának felmérése szerint a 27 tagállamot tekintve ez az átlag 36 százalék, addig Magyarországon a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya alig éri el a 20 százalékot. Egyes felmérések szerint ugyanakkor a magyarok többsége csaknem 300 percet tölt naponta tévénézéssel, ezért sem lenne elhanyagolható hatása a fenti döntésnek - írták.

A szervezet hozzátette: kimutatható, hogy azokban az országokban, ahol komoly tradíciója van a filmek eredeti nyelven való sugárzásának, lényegesen magasabb az idegen nyelvet beszélők száma is. A skandináv országokban, illetve Hollandiában, ahol a műsorok nagy részét eredeti nyelven sugározzák - ez elsősorban az angol nyelvet jelenti - a lakosság több mint 80 százaléka beszéli is a nyelvet.

MTI

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.