Feliratos filmekkel javítana az idegen nyelven beszélők arányán az IKSZ

Stágel Bence, az IKSZ elnöke, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő és Törcsi Péter alelnök az MTI-hez...

  • Eduline
Stágel Bence, az IKSZ elnöke, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő és Törcsi Péter alelnök az MTI-hez eljuttatott közleményében üdvözölte a médiatanács legutóbbi döntését, amellyel a jelentős befolyásoló erővel bíró médiaszolgáltatók közé sorolták a két legnagyobb kereskedelmi televíziót (RTL Klub, TV2) és a két vezető kereskedelmi rádiót (Class FM, Neo FM).

Mint írták, a tavaly elfogadott médiatörvény szerint az e körbe tartozók a digitálisan terjesztett valamennyi médiaszolgáltatásuk során kötelesek biztosítani, hogy a 19 és 23 óra között közzétett, eredetileg nem magyar nyelven készített filmalkotások és filmsorozatok legalább egynegyede eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhető legyen.

Az IKSZ kiemelte: a feliratos műsorok sugárzása kiváló lehetőséget biztosít a digitális átállásra való felkészülésre is, mivel azt követően a néző már maga tudja majd kiválasztani, hogy milyen nyelven kívánja nézni az adott műsort, valamint az eredeti nyelven való sugárzás a médiaszolgáltatóknak is sokkal költséghatékonyabb gazdálkodást jelent. 

Azt javasolják az érintett médiaszolgáltatóknak, hogy a törvény által előírt mértéken felül is vállalják az eredeti nyelven, magyar felirattal történő sugárzást, illetve azoknak, amelyek nem tartoznak e besorolás alá, azt indítványozzák: önkéntesen vállalják ők is az eredeti nyelven való sugárzást, elősegítve ezzel a magyar társadalom idegen nyelvekkel való megismerkedését, illetve a nyelvi készségek fejlesztését.

Az IKSZ kitért arra: Magyarországon az európai átlagot tekintve igen alacsony az idegen nyelvet beszélők aránya; míg az Európai Unió statisztikai hivatalának felmérése szerint a 27 tagállamot tekintve ez az átlag 36 százalék, addig Magyarországon a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya alig éri el a 20 százalékot. Egyes felmérések szerint ugyanakkor a magyarok többsége csaknem 300 percet tölt naponta tévénézéssel, ezért sem lenne elhanyagolható hatása a fenti döntésnek - írták.

A szervezet hozzátette: kimutatható, hogy azokban az országokban, ahol komoly tradíciója van a filmek eredeti nyelven való sugárzásának, lényegesen magasabb az idegen nyelvet beszélők száma is. A skandináv országokban, illetve Hollandiában, ahol a műsorok nagy részét eredeti nyelven sugározzák - ez elsősorban az angol nyelvet jelenti - a lakosság több mint 80 százaléka beszéli is a nyelvet.

MTI
Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.