Már a harmadik évfolyamtól kötelezővé teszik az angolórákat Szlovákiában

Szeptembertől kötelező tantárgyként tanítják az angolt Szlovákiában az általános iskolákban a harmadikosoknak. A magyar iskolásoknak ez dupla feladatot jelent majd, szakértők a gyerekek túlterhelésétől tartanak - írja az Új Szó című pozsonyi napilap szerdai számában.

  • Eduline

A lap összeállításából kiderül, hogy Eugen Jurzyca szlovák oktatásügyi miniszter reformtervével kapcsolatban arról szóltak a kritikák, képes-e a tárca őszig biztosítani elegendő számú, szakképesítéssel rendelkező angoltanárt.

 

A minisztérium a szeptemberben életbe lépő változáson túl a jövőben az első osztályosok számára is kötelezővé tenné az angolt, ami újabb létszámgondokat okozhat majd. A magyar tanítási nyelvű iskolákban az jelenti a legnagyobb kérdést, hogy képesek lesznek-e a szlovákot anyanyelvtanítási módszerekkel már az első osztálytól tanuló diákok megbirkózni a két idegen nyelvvel.
Már harmadik osztályban is kötelező lenne az angol

Az Új Szónak nyilatkozva Vanco Ildikó nyelvész, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánhelyettese azt mondta, hogy a gyermekek számára megterhelő a terv. Megoldás lehet az osztályok kis létszámú csoportokra való felosztása, és az elérni kívánt célok pontos meghatározása, valamint a játékos tanulási módszerek alkalmazása.

 

Szigeti László volt szlovákiai oktatásügyi államtitkár, a Magyar Koalíció Pártja alelnöke a lapnak elmondta, hogy a szlovák és a magyar tannyelvű iskolára külön idegennyelv-oktatási koncepciót kellene kidolgozni.

 MTI 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.