Új-Zélandon inkább kínaiul tanulnak mint franciául

Új-Zéland és Kína erősödő gazdasági kapcsolatait szolgálja a két kormány közös oktatási célja, mely szerint jövőre 50 ezer új-zélandi középiskolás diák tanulná a kínai nyelvet. Ezzel leelőznék a franciát, amit most összesen 27 ezer diák tanul a 4,3 milliós lakosú országban - írja a New Zealand Herald.

  • Edupress

Az új-zélandi oktatási tárca adatai alapján a diákok közül 27 ezren a franciát, 17.500-an a japánt, míg a kínait csak kétezer középiskolás tanulja az országban. A 2007-ben létrehozott Konfuciusz Intézet célja azonban, hogy ez utóbbi számot 50 ezerre növelje, ezzel pedig a leggyakrabban választott nyelvvé tegye a kínait.

A cél megvalósítását szolgálja az Új-Zéland és Kína között kötött szabadkereskedelmi megállapodás, amely alapján mintegy 150 kínai nyelvtanár új-zélandi munkáját támogatják. A szerződés értelmében már nyolc oktató meg is érkezett Aucklandbe, költségeiket a két fél közösen finanszírozza. A biztosítást és a szállást az új-zélandiak, az utazást és a költőpénzt pedig a kínaiak állják. Kína jelenleg a negyedik legnagyobb exportpartner és a második legjelentősebb importőr Új-Zélandon, a további kínai szerepvállalás jegyében kívánják pedig népszerűsíteni az ország nyelvét.

A 4,3 millió lakosú Új-Zélandon a két hivatalos nyelvből a többség az angolt, 4,1 százalék pedig az őshonos maurit beszéli.

edupress

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.