Új-Zélandon inkább kínaiul tanulnak mint franciául

Új-Zéland és Kína erősödő gazdasági kapcsolatait szolgálja a két kormány közös oktatási célja, mely szerint jövőre 50 ezer új-zélandi középiskolás diák tanulná a kínai nyelvet. Ezzel leelőznék a franciát, amit most összesen 27 ezer diák tanul a 4,3 milliós lakosú országban - írja a New Zealand Herald.

  • Edupress
Az új-zélandi oktatási tárca adatai alapján a diákok közül 27 ezren a franciát, 17.500-an a japánt, míg a kínait csak kétezer középiskolás tanulja az országban. A 2007-ben létrehozott Konfuciusz Intézet célja azonban, hogy ez utóbbi számot 50 ezerre növelje, ezzel pedig a leggyakrabban választott nyelvvé tegye a kínait.

A cél megvalósítását szolgálja az Új-Zéland és Kína között kötött szabadkereskedelmi megállapodás, amely alapján mintegy 150 kínai nyelvtanár új-zélandi munkáját támogatják. A szerződés értelmében már nyolc oktató meg is érkezett Aucklandbe, költségeiket a két fél közösen finanszírozza. A biztosítást és a szállást az új-zélandiak, az utazást és a költőpénzt pedig a kínaiak állják. Kína jelenleg a negyedik legnagyobb exportpartner és a második legjelentősebb importőr Új-Zélandon, a további kínai szerepvállalás jegyében kívánják pedig népszerűsíteni az ország nyelvét.

A 4,3 millió lakosú Új-Zélandon a két hivatalos nyelvből a többség az angolt, 4,1 százalék pedig az őshonos maurit beszéli.

edupress
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna