Önálló kötelező tantárgyként is megjelenhetne a pénzügyi ismeretek oktatása az iskolákban – javasolja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) most közzétett stratégiatervezete.
Szeptember 12-ig lehet véleményezni az NGM új stratégiatervezetét, amely a lakosság pénzügyi ismereteit és tudatosságát szeretné fejleszteni - írja a hvg.hu.
A kormányportálon pénteken megjelent átfogó terv több érdekes javaslatot is tartalmaz mind a felnőttek, mind pedig a diákok pénzügyi oktatását illetően. A pénzügyi ismeretek tanítása jelenleg csak a szakgimnáziumokban jelenik meg önálló kötelező pénzügyi tantárgyként, máshol a kötelező közismereti tantárgyak oktatása során jelenik meg, vagy a szabad órakeret terhére választható – idézte fel az anyag.
De az eddigi tapasztalatok alapján csak elszórtan, a diákok 10 százalékát elérő mértékben jelent meg a szabadon választható órakeret terhére a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatása – írták.
A tervezet többek között azt javasolja, hogy a pénzügyi ismereteket kötelező tartalomként oktassák az iskolák 7-10. évfolyamaiban, akár önálló tantárgyként, akár az alakuló műveltségterületi vagy tantárgyi struktúra szerint az általánosokban 33 óra, a középiskolákban 66 óra keretében egy tanévben, vagy két tanévben szétosztva.
De a pénzügyi nevelést megjelenítenék már a 3-6. évfolyamokban is, és növelnék a matekpéldákban a "háztartási/pénzügyi" problémákhoz kapcsolódó feladatok arányát.
Csúfos kudarc az új tantárgy bevezetése, még mindig nincsenek tananyagok
A szakgimnáziumokban bevezetett integrált természettudományi tárgynak idén sem lesz kidolgozott tanári segédanyaga, foglalkozásterve, tankönyvei. Tavaly szeptemberben vezették be a szakgimnáziumok kilencedik évfolyamán új tantárgyként, átfogó előkészítés nélkül a fizika, biológia, kémia, földrajz tárgyakat integráló komplex természettudományt - az alapvetően jó kezdeményezés a elrontott bevezetésen bukott el.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
