Változás jön: új tantárgyat vezethetnek be, plusz egy tanóra kerül a diákok órarendjébe

Önálló kötelező tantárgyként is megjelenhetne a pénzügyi ismeretek oktatása az iskolákban – javasolja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) most közzétett stratégiatervezete.

  • Eduline
Fülöp Máté

Szeptember 12-ig lehet véleményezni az NGM új stratégiatervezetét, amely a lakosság pénzügyi ismereteit és tudatosságát szeretné fejleszteni - írja a hvg.hu.

A kormányportálon pénteken megjelent átfogó terv több érdekes javaslatot is tartalmaz mind a felnőttek, mind pedig a diákok pénzügyi oktatását illetően. A pénzügyi ismeretek tanítása jelenleg csak a szakgimnáziumokban jelenik meg önálló kötelező pénzügyi tantárgyként, máshol a kötelező közismereti tantárgyak oktatása során jelenik meg, vagy a szabad órakeret terhére választható – idézte fel az anyag.

De az eddigi tapasztalatok alapján csak elszórtan, a diákok 10 százalékát elérő mértékben jelent meg a szabadon választható órakeret terhére a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatása – írták.

A tervezet többek között azt javasolja, hogy a pénzügyi ismereteket kötelező tartalomként oktassák az iskolák 7-10. évfolyamaiban, akár önálló tantárgyként, akár az alakuló műveltségterületi vagy tantárgyi struktúra szerint az általánosokban 33 óra, a középiskolákban 66 óra keretében egy tanévben, vagy két tanévben szétosztva.

De a pénzügyi nevelést megjelenítenék már a 3-6. évfolyamokban is, és növelnék a matekpéldákban a "háztartási/pénzügyi" problémákhoz kapcsolódó feladatok arányát.

Csúfos kudarc az új tantárgy bevezetése, még mindig nincsenek tananyagok

A szakgimnáziumokban bevezetett integrált természettudományi tárgynak idén sem lesz kidolgozott tanári segédanyaga, foglalkozásterve, tankönyvei. Tavaly szeptemberben vezették be a szakgimnáziumok kilencedik évfolyamán új tantárgyként, átfogó előkészítés nélkül a fizika, biológia, kémia, földrajz tárgyakat integráló komplex természettudományt - az alapvetően jó kezdeményezés a elrontott bevezetésen bukott el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.