Ilyen feladatokat kaptok az idei történelemérettségin - minden részlet egy helyen

Pár hét, és elkezdődik a végzős gimnazisták legnagyobb megmérettetése, az érettségi. Az idei középszintű töriérettségi feladattípusait szedtük össze nektek egy helyre, segítségül.

  • Eduline

A történelemérettségi írásbelije két nagyobb részből áll. Az első részben rövid kérdésekre kell válaszolni, a másodikban pedig két esszét kell megírni. Mind a két részben 50-50 a maximális pontszám. Az egész feladatsor megoldására pedig összesen 180 perc áll rendelkezésre.

A rövid feladatok

Először 12 feladatot kell megoldatnotok. Ezek a kérdések időrendi sorrendben követik egymást, és különböző történelmi korokra vonatkoznak.

1. Egy-két szóval, pár mondattal megválaszolható rövid kérdések

Ezek azok a feladatok, amelyekre az esetek többségében csak egy jó válasz létezik, és bármilyen jószándékú is a történelemtarnárod, nem tud pontot adni rá, ha nem a megfelelő fogalmat/ mondatot írod. Így hát érdemes jól elolvasd a kérdést, és próbálj a lehető legpontosabban válaszolni.

2. Feleletválasztós kérdések

Azoknál a feladatoknál, ahol több választási lehetőséged van, csak azt jelöld meg, amelyikben biztos vagy. Ha sokkal többet megjelölsz, hiába van az aláhúzottak között a jó válasz is, nem fogsz pontot kapni a feladatra

Mind a két fajta rövid feladatnál érdemes arra figyelni, hogy helyesen írjátok le a különböző személyek és topográfiai adatok neveit, mert az elírások miatt nem kaptok pontot a válaszra, hiába lenne az jó.

Ezeket a szavakat szinte mindenki rosszul írja: sok pontot veszíthettek az érettségin

A 2017-es május-júniusi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgadolgozatokat már A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadása alapján kell értékelni - hívja fel a vizsgaelnökök figyelmét az Oktatási Hivatal. Vagyis érdemes alaposan átnézni az új helyesírási szabályzatot, különben értékes pontokat veszíthettek. A Magyar Tudományos Akadémia 2015 szeptemberében rukkolt elő az új kiadással - a korábbi, 11.

A hosszú, kifejtős feladatok

Az esszéknél a négy megadott téma közül kettőt kell kiválasztanotok, egy rövidet és egy hosszút. A  rövid esszében valamely egyetemes történelmi kérdést kell kidolgoznotok, a hosszúban pedig a magyar történelemre vonatkozó feladatok közül kell írnotok egyet. A két írásnak két különböző korszakot kell feldolgoznia.

A rövid esszé pontszámítási szempontjaiElérhető pontszám
Feladatmegértés2 pont
Tájékozódás térben és időben2 pont
Kommunikácó, a szakszavak és szaknyelv alkalmazása4 pont
Ismeretszezés, a források használata3 pont
Az eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás6 pont
Összesen17 pont
A hosszú esszé értékelésének szempontjaiElérhető pontszám
Feladatmegértés2 pont
Tájékozódás térben és időben4 pont
Kommunikáció, a szakszavak és a szaknyelv alkalmazása6 pont
Ismeretszerzés, a források használata9 pont
Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás12 pont
Összesen33 pont

Mint látjátok, mind a két esszében hasonló pontozási módszer van. Az írásos feladatonál fontos, hogy a megadott forrásokat felhasználd, hivatkozz rájuk. Egyrészt mind a két feladatban sok pontot kaphatsz rá, másrészt pedig neked is segítenek, pláne akkor, ha az adott korszakban nem vagy annyira otthon. Ezen kívül figyelj oda arra, hogy a korszakhoz és eseményhez társuló történelmi szakkifejezéseket használd. Ebben az atlasz kornológiai táblázata is segítséget tud nyújtani, ha esetleg nem jutna eszedbe valami.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.