Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A történelemérettségi írásbelije két nagyobb részből áll. Az első részben rövid kérdésekre kell válaszolni, a másodikban pedig két esszét kell megírni. Mind a két részben 50-50 a maximális pontszám. Az egész feladatsor megoldására pedig összesen 180 perc áll rendelkezésre.
A rövid feladatok
Először 12 feladatot kell megoldatnotok. Ezek a kérdések időrendi sorrendben követik egymást, és különböző történelmi korokra vonatkoznak.
1. Egy-két szóval, pár mondattal megválaszolható rövid kérdések
Ezek azok a feladatok, amelyekre az esetek többségében csak egy jó válasz létezik, és bármilyen jószándékú is a történelemtarnárod, nem tud pontot adni rá, ha nem a megfelelő fogalmat/ mondatot írod. Így hát érdemes jól elolvasd a kérdést, és próbálj a lehető legpontosabban válaszolni.
2. Feleletválasztós kérdések
Azoknál a feladatoknál, ahol több választási lehetőséged van, csak azt jelöld meg, amelyikben biztos vagy. Ha sokkal többet megjelölsz, hiába van az aláhúzottak között a jó válasz is, nem fogsz pontot kapni a feladatra
Mind a két fajta rövid feladatnál érdemes arra figyelni, hogy helyesen írjátok le a különböző személyek és topográfiai adatok neveit, mert az elírások miatt nem kaptok pontot a válaszra, hiába lenne az jó.
Ezeket a szavakat szinte mindenki rosszul írja: sok pontot veszíthettek az érettségin
A 2017-es május-júniusi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgadolgozatokat már A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadása alapján kell értékelni - hívja fel a vizsgaelnökök figyelmét az Oktatási Hivatal. Vagyis érdemes alaposan átnézni az új helyesírási szabályzatot, különben értékes pontokat veszíthettek. A Magyar Tudományos Akadémia 2015 szeptemberében rukkolt elő az új kiadással - a korábbi, 11.
A hosszú, kifejtős feladatok
Az esszéknél a négy megadott téma közül kettőt kell kiválasztanotok, egy rövidet és egy hosszút. A rövid esszében valamely egyetemes történelmi kérdést kell kidolgoznotok, a hosszúban pedig a magyar történelemre vonatkozó feladatok közül kell írnotok egyet. A két írásnak két különböző korszakot kell feldolgoznia.
| A rövid esszé pontszámítási szempontjai | Elérhető pontszám |
| Feladatmegértés | 2 pont |
| Tájékozódás térben és időben | 2 pont |
| Kommunikácó, a szakszavak és szaknyelv alkalmazása | 4 pont |
| Ismeretszezés, a források használata | 3 pont |
| Az eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás | 6 pont |
| Összesen | 17 pont |
| A hosszú esszé értékelésének szempontjai | Elérhető pontszám |
| Feladatmegértés | 2 pont |
| Tájékozódás térben és időben | 4 pont |
| Kommunikáció, a szakszavak és a szaknyelv alkalmazása | 6 pont |
| Ismeretszerzés, a források használata | 9 pont |
| Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás | 12 pont |
| Összesen | 33 pont |
Mint látjátok, mind a két esszében hasonló pontozási módszer van. Az írásos feladatonál fontos, hogy a megadott forrásokat felhasználd, hivatkozz rájuk. Egyrészt mind a két feladatban sok pontot kaphatsz rá, másrészt pedig neked is segítenek, pláne akkor, ha az adott korszakban nem vagy annyira otthon. Ezen kívül figyelj oda arra, hogy a korszakhoz és eseményhez társuló történelmi szakkifejezéseket használd. Ebben az atlasz kornológiai táblázata is segítséget tud nyújtani, ha esetleg nem jutna eszedbe valami.
