Bejött a XIII. kerület ötlete: társasházzá lehet alakítani az iskolákat

A XIII. kerületi önkormányzat úgy cselezte ki az iskolák államosításáról szóló törvényt, hogy társasházzá alakított négy iskoláját. A kormányhivatal megtámadta a határozatot, a bíróság viszont az önkormányzatnak adott most igazat - írja az Index.

  • Eduline
pixabay.com

Az Index cikkében az áll, hogy a szocialista vezetésű XIII. kerületi önkormányzat úgy döntött, nem szeretné az összes, iskolához tartozó vagyonát átadni az államnak. Ezért négy iskolát társasházzá nyilvánítottak, hogy az önkormányzat számára megmentsék az uszodákat és tornatermeket.

A XIII. kerület lépését a fővárosi kormányhivatal meg is támadta a bíróságon. A kormányhivatal szerint a XIII. kerületi képviselő-testület határozata jogsértő volt, mert az önkormányzat túllépett a nemzeti vagyonról szóló törvény és az önkormányzati törvény által meghatározott gazdálkodási kereteken akkor, amikor a Csata Utcai Általános Iskola, a Németh László Gimnázium és Tanuszoda, a Herman Ottó Tagiskola és Tanuszoda és a Prizma EGYMI ingatlanjainak társasházzá alapításáról döntött.

A bíróság viszont most jogerős ítéletével megállapította, hogy a kormányhivatal keresete nem alapos, ezért azt elutasította, megállapítva, hogy a képviselő-testület határozata jogszerű volt - közölte az Indexszel a XIII. kerületi önkormányzat.

Fordulat: veszített Budaörs, több százmilliós bírságtól menekült meg az állam

Miután első fokon, júniusban a magyar állam részben már pert vesztett Budaörs önkormányzatával szemben a települési iskolák átvételével kapcsolatos szolidaritási hozzájárulás ügyében, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla az államnak adott igazat - írja a Napi.hu. A lap azt írja, a pert Budaörs önkormányzata indította, mert nem akarta fizetni az igazságtalannak tartott szolidaritási hozzájárulást.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.