Bejött a XIII. kerület ötlete: társasházzá lehet alakítani az iskolákat

A XIII. kerületi önkormányzat úgy cselezte ki az iskolák államosításáról szóló törvényt, hogy társasházzá alakított négy iskoláját. A kormányhivatal megtámadta a határozatot, a bíróság viszont az önkormányzatnak adott most igazat - írja az Index.

  • Eduline
pixabay.com

Az Index cikkében az áll, hogy a szocialista vezetésű XIII. kerületi önkormányzat úgy döntött, nem szeretné az összes, iskolához tartozó vagyonát átadni az államnak. Ezért négy iskolát társasházzá nyilvánítottak, hogy az önkormányzat számára megmentsék az uszodákat és tornatermeket.

A XIII. kerület lépését a fővárosi kormányhivatal meg is támadta a bíróságon. A kormányhivatal szerint a XIII. kerületi képviselő-testület határozata jogsértő volt, mert az önkormányzat túllépett a nemzeti vagyonról szóló törvény és az önkormányzati törvény által meghatározott gazdálkodási kereteken akkor, amikor a Csata Utcai Általános Iskola, a Németh László Gimnázium és Tanuszoda, a Herman Ottó Tagiskola és Tanuszoda és a Prizma EGYMI ingatlanjainak társasházzá alapításáról döntött.

A bíróság viszont most jogerős ítéletével megállapította, hogy a kormányhivatal keresete nem alapos, ezért azt elutasította, megállapítva, hogy a képviselő-testület határozata jogszerű volt - közölte az Indexszel a XIII. kerületi önkormányzat.

Fordulat: veszített Budaörs, több százmilliós bírságtól menekült meg az állam

Miután első fokon, júniusban a magyar állam részben már pert vesztett Budaörs önkormányzatával szemben a települési iskolák átvételével kapcsolatos szolidaritási hozzájárulás ügyében, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla az államnak adott igazat - írja a Napi.hu. A lap azt írja, a pert Budaörs önkormányzata indította, mert nem akarta fizetni az igazságtalannak tartott szolidaritási hozzájárulást.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.