Az állam minél jobban ki akar szúrni a tankönyvpiaci magáncégekkel, ezért ott gáncsolja azokat, ahol tudja, állítják a szakma ismerői.
Most épp a korább tankönyvek engedélyeit nem hosszabbítják meg, holott erre nincs jogalap - írja a hvg.hu.
2013-ban számos tankönyvkiadó termékét engedélyezte az állam, az engedélyek öt évre szóltak, idén lejártak - írják. Négy hónappal a lejárat előtt a kiadók az Oktatási Hivatalhoz fordultak, a rendelkezéseknek megfelelően, ugyanis az engedélyek három alkalommal meghosszabbíthatók. A 2013-as engedélyeztetés idején ugyanaz a Nemzeti Alaptanterv volt érvényben, mint ma, a tankönyvek ugyanazok voltak, mint ma - teszik hozzá.
Államosított tankönyvpiac: az államtitkár szerint a tanárok így is szabadon választhatnak tankönyvet
"A pedagógusok szabad tankönyvválasztáshoz való joga az állam által garantált" - ismételte el sokadszorra Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, aki szerint a tankönyvek fejlesztésében a pedagógusok, a tanulók és a szülők is "érdemben vettek részt".
A magánkiadók fellebbeztek, bíróságon támadják meg a döntést. A fellebbezés ügyében, amit az OH-hoz kell beadni, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. Közigazgatási perről egyelőre nincs hír, a tankönyvesek tárgyalást szeretnének, de most nyári ítélkezési szünet következik, ráadásul a közigazgatási igazságszolgáltatás is átalakulóban van a felsőbíróság létrehozásával.
A tankönyvpiac 2013 végén indult államosítása azt mutatja, nem jó gazda az állam - írja az oldal. Azóta kerültek egyre dominánsabb helyzetbe (olykor ideiglenesen monopolhelyzetbe) az állami tankönyvkiadók, monopolhelyzetbe a tankönyvterjesztés. A magán-tankönyvkiadók ezért csak kis példányszámú, speciális területekre szóló (például nemzetiségi) tankönyveket tudnak kiadni, amelyeket nem éri meg kiadni – épp ezért lenne ezek kiadása állami feladat.
A tankönyvesek szakmai szervezete, a TANOSZ által elmondott példa tanulságos: az egyik legnagyobb (azóta megszűnt) magán-tankönyvterjesztő egy tankönyv árából 15 százalékot kért, és 6 százalékot adott az iskoláknak.
Az oldal azt írja, hogy a KELLO ma 20 százalékot kér a terjesztésért, és 4 százalékot ad az iskoláknak – nagyobb rész marad tehát nála, mindezt egy nevében nonprofit cég teszi. Az EU-s pénzekkel is támogatott állami tankönyvkiadás túl olcsón adja a könyveket, az ebből fakadó részesedés nem elég a KELLO-nak. Ezért a magán-tankönyvkiadók drágább könyveivel tudja kipótolni a bevételeit. Ha ezek a kiadók kiesnek, mert a tankönyveiket nem engedélyezi az állam, még több bevételtől esik el a KELLO, és még több közpénzt kell majd beletolni a veszteségei finanszírozására. Azaz az állam a magánkiadók szorongatásával csak minél több közpénz elégetését éri el.
Visszautasítjuk - válaszoltak Rétvári Bencének a tankönyvesek
Az egyesület szerint a parlamenti államtitkár a magánkiadókat úgy állítja be, mintha azok a gyerekek érdekei helyett csak a megszerezhető profittal törődnének. Ezért visszautasítják ezt az általánosító kijelentést. Közleményben reagált a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) Arató Gergelytől (DK) múlt héten az Emberi Erőforrások Minisztériumához érkezett az írásbeli kérdés ére.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
