Kipakolt egy tanár: hányást takaríttatnak velük az iskolákban

A tanárok korántsem osztják a kormány lelkesedését oktatás terén. A Feminának nyilatkozott egy vidéki város általános iskolájában dolgozó tanárnő, aki elmondta, még a hányást is nekik kell feltakarítani a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrejötte óta. Túlórát nem fizetnek, de eszközökre sem adnak pénzt.

  • Eduline

Valamivel többen jelentkeztek az idén pedagógiai szakokra - a felsőoktatási jelentkezés összesítése után ez derült ki. Maruzsa Zoltán államtitkár ezt többek közt az életpályamodell bevezetésével indokolta. De tényleg ennyire jobb helyzetet teremtett a kormány az életpályamodell bevezetésével az oktatásban?

A Femina.hu-nak nyilatkozott egy tanár, aki elkeseredetten mesélt arról, milyen problémákkal néznek szembe napról napra az államosítás és az életpályamodell után. Mint mondta, a nettó 100 ezer forintról ugrott meg 160 ezerre a fizetésük, ami mindenkinek jól jött, ő például egyedül neveli kamasz gyermekét, és még így is sok fejtörést okoz, hogyan tud mindent kifizetni a fizetéséből. A minősítési eljárásról itt olvashattok bővebben, arról pedig, hogy kinek kell fizetni érte, itt található.

„Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezzel mindenki felhagy a korrepetálásokkal és - konkrétan nálunk - a takarítással. Én egyedül nevelem a kamasz fiamat, szóval ez a pénz édeskevés ahhoz, hogy mondjuk havonta egy könyvet megvegyek, beleférjen esetleg egy színház vagy egy mozi. Évek óta nem volt béremelés, ez csak egy kis morzsa, innen kellett volna indítani az életpályamodellt” - mondta.

Hozzátette, az életpályamodellel megnövekedett a munkaidő is, és míg eddig a feladatokat nézték, most már az időt kell. Ahogy fogalmazott: „ha elhúzódott egy szülői értekezlet, akkor nyilván másnap nem maradt el a matekóra. Most a munkaidőt kell nézni. Az egész rendszer olyan, ami azt sugallja nekünk, hogy megbízhatatlan, lógós banda vagyunk, és ugyanezt sugallja a társadalomnak is, hogy most ugye sír a szánk, pedig végre el van kapva a frakkunk, és dolgozni kell nekünk is” - mondta. Hazugságokra kényszerülnek a tanárok a Klik rendszere miatt

Amellett, hogy egy elsős tanító egy nap akár 65-70 füzetet is hazavisz javítani, előírt szakkörök és adminisztrációra szánt órák is vannak, amiket táblázatban kell vezetni. Azt azonban meghatározzák, hogy mennyi plusz munkát lehet bevallani, ugyanis túlóra nincs, azért nem fizetnek.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrejötte óta több iskolában is a „balesetek” után a tanároknak kell feltakarítani például a hányást, mert az önkormányzat felel a takarításért, azonban ők csak délutánra küldenek munkaerőt, tehát a feladatok nincsenek összehangolva. Az eszközök beszerzésénél is hasonlót hozott a Klik: „minden tanár fogadja el, hogy jobb, ha megveszi a színes papírt, amiből dolgozik, mert mire lefuttatja a közbeszerzést a Klik-ben, addigra érettségi előtt áll az osztálya. Legyen jóban a szülőkkel, mert úgyis mindent tőlük kunyerálunk, hogy egyáltalán valahogy eldöcögjön a tanév. És mi egy kvázi elit iskola vagyunk” - mondta a megkérdezett tanár. Nem adott pénzt a Klik: nem tudnak felvételizni a diákok?

Elmondása szerint az jószerével általános, hogy aki a pályán maradt, az a hétvégén eljár takarítani, másodállást vállal, vagy pedig egész hétvégén 12 órákat korrepetál.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.