Fontos változások: így alakítják át a szakképzést

Nem csak az intézménytípusok elnevezései változnak meg, hanem a tartalom is.

  • MTI
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Közérdeknek nevezte a szakképzés és a nemzetgazdasági érdekek összehangolását Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár a köznevelésről és a szakképzésről szóló törvények általános vitájának expozéjában kedden a parlamentben.

Az államtitkár szavai szerint a törvénymódosítások a Szakképzés a gazdaság szolgálatában címet viselő koncepció megvalósítása miatt szükségesek, s az a megfelelő végzettségű munkaerő képzésére alapozza a gazdaság felemelkedését. Czunyiné Bertalan Judit kifejtette, hogy nemcsak az egyes intézménytípusok elnevezései változnak meg, hanem a tartalom is, az új rendszer azonban átjárhatóságot biztosít az intézmények között.

Íme, a változások

Szólt arról, hogy a korábbi szakközépiskolák szakgimnáziumra módosulnak, s érettségi mellett OKJ-s végzettséget is adnak. Ezt 2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be, azaz az első új típusú érettségit 2020 tavaszán vehetik majd át a diákok. A szakiskolák pedig szakközépiskolává alakulnak, s három helyett öt évfolyamosak lesznek. Az új rendszerben szakvizsga után lesz lehetőség érettségit tenni vagy elhelyezkedni, ugyanakkor a diákok bármikor visszatérhetnek folytatni tanulmányaikat.

A felnőttoktatási korhatárt 21-ről 25 évre emelik, a nappali képzésben pedig eltörlik az életkori határt - sorolta az államtitkár, aki arra is kitért, hogy a szakképzés 1-3. évfolyamán a közismereti tárgyak tanításához mesterfokozatú tanári diploma szükséges, ugyanakkor erre is adnak felkészülési időt.

Fontos infók a szakképzésről

Itt a hiányszakmák listája: így diploma nélkül is gyorsan el lehet helyezkedni

Tényleg értéktelen az érettségi?

Nehezítenék a továbbtanulást: kompetenciateszthez kötnék a felvételit

A szakmunkások ötöde kap állást

Czunyiné Bertalan Judit kitért arra is, hogy a jogszabálymódosítás két, nem a szakképzést érintő részt is tartalmaz. Ezek egyike, hogy az erkölcstan tárgy elnevezése etikára módosul, a tananyag azonban változatlan marad. A másik a Pedagógusok Szakszervezetének kérésére együttműködést ír elő a Nemzeti Pedagógus Karnak a reprezentatív szakszervezetekkel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.