Fontos változások: így alakítják át a szakképzést

Nem csak az intézménytípusok elnevezései változnak meg, hanem a tartalom is.

  • MTI
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Közérdeknek nevezte a szakképzés és a nemzetgazdasági érdekek összehangolását Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár a köznevelésről és a szakképzésről szóló törvények általános vitájának expozéjában kedden a parlamentben.

Az államtitkár szavai szerint a törvénymódosítások a Szakképzés a gazdaság szolgálatában címet viselő koncepció megvalósítása miatt szükségesek, s az a megfelelő végzettségű munkaerő képzésére alapozza a gazdaság felemelkedését. Czunyiné Bertalan Judit kifejtette, hogy nemcsak az egyes intézménytípusok elnevezései változnak meg, hanem a tartalom is, az új rendszer azonban átjárhatóságot biztosít az intézmények között.

Íme, a változások

Szólt arról, hogy a korábbi szakközépiskolák szakgimnáziumra módosulnak, s érettségi mellett OKJ-s végzettséget is adnak. Ezt 2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be, azaz az első új típusú érettségit 2020 tavaszán vehetik majd át a diákok. A szakiskolák pedig szakközépiskolává alakulnak, s három helyett öt évfolyamosak lesznek. Az új rendszerben szakvizsga után lesz lehetőség érettségit tenni vagy elhelyezkedni, ugyanakkor a diákok bármikor visszatérhetnek folytatni tanulmányaikat.

A felnőttoktatási korhatárt 21-ről 25 évre emelik, a nappali képzésben pedig eltörlik az életkori határt - sorolta az államtitkár, aki arra is kitért, hogy a szakképzés 1-3. évfolyamán a közismereti tárgyak tanításához mesterfokozatú tanári diploma szükséges, ugyanakkor erre is adnak felkészülési időt.

Czunyiné Bertalan Judit kitért arra is, hogy a jogszabálymódosítás két, nem a szakképzést érintő részt is tartalmaz. Ezek egyike, hogy az erkölcstan tárgy elnevezése etikára módosul, a tananyag azonban változatlan marad. A másik a Pedagógusok Szakszervezetének kérésére együttműködést ír elő a Nemzeti Pedagógus Karnak a reprezentatív szakszervezetekkel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.