Ebben a svájci luxusiskolában tanulnak a világ leggazdagabb gyerekei
A svájci bentlakásos iskolák legendásak, mindig is ezekben a méregdrága intézményekben taníttatták gyermekeiket a leggazdagabb európai családok, de érkeztek (és a mai napig érkeznek) tehetős diákok Észak-Amerikából, közel-keleti, ázsiai és afrikai országokból is. A legdrágább svájci luxusiskola az idén 137. tanévét megkezdő Le Rosey.
Eduline
Lovarda, wellnessközpont, teniszpályák, egy 14. századi kastély, egy vitorlásközpont yachtokkal, vitorlásokkal és motorcsónakokkal, beltéri és kültéri színház, hatalmas könyvtár és médiacentrum, három étterem és két kávézó – így néz ki Svájc, sőt egyes adatok szerint a világ legdrágább bentlakásos iskolájának 28 hektáros, hihetetlen környezetben fekvő campusa.
A Le Rosey diákjai – összesen négyszázan tanulnak az intézményben – tanévenként 29 millió forintnak megfelelő tandíjat fizetnek a legmagasabb színvonalú oktatásért és ellátásért. Az 1950-es és 1960-as években a legtöbb külföldi diák amerikai, görög és olasz volt, az 1970-es években a gazdag arab és iráni családok gyerekei tanultak nagyobb számban az iskolában, a nyolcvanas évektől sok japán és kínai, az 1990-es évektől pedig rengeteg orosz tanuló érkezett a Le Rosey-ba.
A tanterv kétnyelvű, a diákok anyanyelvi szinten megtanulnak angolul és franciául, de az anyanyelvükön és egy negyedik, sőt akár egy ötödik nyelven is tanulhatnak – nem véletlen, hogy az elmúlt öt évben húsz különböző nyelvet oktattak az intézményben. A végzősök nemzetközi érettségit szereznek.
Az 1880-ban alapított iskola vezetői 1917-ben úgy döntöttek, a diákokat a téli hónapokra Gstaadba költöztetik át, hogy ne kelljen szenvedniük a Genfi-tó környéki ködtől. A síparadicsomban eltöltött hónapokban a tanulók használhatják az alpesi sípályákat, a wellnessközpontokat, a sportcentrumok szolgáltatásait.
A Le Rosey osztályaiban tanultak többen például a Rothschild családból, luxemburgi, olasz és görög uralkodói családokból. Itt tanult Mohammad Reza Pahlavi iráni sah, II. Albert belga király, III. Rainier monacói herceg és a luxemburgi koronaherceg is.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
