Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A svájci bentlakásos iskolák legendásak, mindig is ezekben a méregdrága intézményekben taníttatták gyermekeiket a leggazdagabb európai családok, de érkeztek (és a mai napig érkeznek) tehetős diákok Észak-Amerikából, közel-keleti, ázsiai és afrikai országokból is. A legdrágább svájci luxusiskola az idén 137. tanévét megkezdő Le Rosey.
Lovarda, wellnessközpont, teniszpályák, egy 14. századi kastély, egy vitorlásközpont yachtokkal, vitorlásokkal és motorcsónakokkal, beltéri és kültéri színház, hatalmas könyvtár és médiacentrum, három étterem és két kávézó – így néz ki Svájc, sőt egyes adatok szerint a világ legdrágább bentlakásos iskolájának 28 hektáros, hihetetlen környezetben fekvő campusa.
A Le Rosey diákjai – összesen négyszázan tanulnak az intézményben – tanévenként 29 millió forintnak megfelelő tandíjat fizetnek a legmagasabb színvonalú oktatásért és ellátásért. Az 1950-es és 1960-as években a legtöbb külföldi diák amerikai, görög és olasz volt, az 1970-es években a gazdag arab és iráni családok gyerekei tanultak nagyobb számban az iskolában, a nyolcvanas évektől sok japán és kínai, az 1990-es évektől pedig rengeteg orosz tanuló érkezett a Le Rosey-ba.
A tanterv kétnyelvű, a diákok anyanyelvi szinten megtanulnak angolul és franciául, de az anyanyelvükön és egy negyedik, sőt akár egy ötödik nyelven is tanulhatnak – nem véletlen, hogy az elmúlt öt évben húsz különböző nyelvet oktattak az intézményben. A végzősök nemzetközi érettségit szereznek.
Az 1880-ban alapított iskola vezetői 1917-ben úgy döntöttek, a diákokat a téli hónapokra Gstaadba költöztetik át, hogy ne kelljen szenvedniük a Genfi-tó környéki ködtől. A síparadicsomban eltöltött hónapokban a tanulók használhatják az alpesi sípályákat, a wellnessközpontokat, a sportcentrumok szolgáltatásait.
A Le Rosey osztályaiban tanultak többen például a Rothschild családból, luxemburgi, olasz és görög uralkodói családokból. Itt tanult Mohammad Reza Pahlavi iráni sah, II. Albert belga király, III. Rainier monacói herceg és a luxemburgi koronaherceg is.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.