Ebben a svájci luxusiskolában tanulnak a világ leggazdagabb gyerekei
A svájci bentlakásos iskolák legendásak, mindig is ezekben a méregdrága intézményekben taníttatták gyermekeiket a leggazdagabb európai családok, de érkeztek (és a mai napig érkeznek) tehetős diákok Észak-Amerikából, közel-keleti, ázsiai és afrikai országokból is. A legdrágább svájci luxusiskola az idén 137. tanévét megkezdő Le Rosey.
Eduline
Lovarda, wellnessközpont, teniszpályák, egy 14. századi kastély, egy vitorlásközpont yachtokkal, vitorlásokkal és motorcsónakokkal, beltéri és kültéri színház, hatalmas könyvtár és médiacentrum, három étterem és két kávézó – így néz ki Svájc, sőt egyes adatok szerint a világ legdrágább bentlakásos iskolájának 28 hektáros, hihetetlen környezetben fekvő campusa.
A Le Rosey diákjai – összesen négyszázan tanulnak az intézményben – tanévenként 29 millió forintnak megfelelő tandíjat fizetnek a legmagasabb színvonalú oktatásért és ellátásért. Az 1950-es és 1960-as években a legtöbb külföldi diák amerikai, görög és olasz volt, az 1970-es években a gazdag arab és iráni családok gyerekei tanultak nagyobb számban az iskolában, a nyolcvanas évektől sok japán és kínai, az 1990-es évektől pedig rengeteg orosz tanuló érkezett a Le Rosey-ba.
A tanterv kétnyelvű, a diákok anyanyelvi szinten megtanulnak angolul és franciául, de az anyanyelvükön és egy negyedik, sőt akár egy ötödik nyelven is tanulhatnak – nem véletlen, hogy az elmúlt öt évben húsz különböző nyelvet oktattak az intézményben. A végzősök nemzetközi érettségit szereznek.
Az 1880-ban alapított iskola vezetői 1917-ben úgy döntöttek, a diákokat a téli hónapokra Gstaadba költöztetik át, hogy ne kelljen szenvedniük a Genfi-tó környéki ködtől. A síparadicsomban eltöltött hónapokban a tanulók használhatják az alpesi sípályákat, a wellnessközpontokat, a sportcentrumok szolgáltatásait.
A Le Rosey osztályaiban tanultak többen például a Rothschild családból, luxemburgi, olasz és görög uralkodói családokból. Itt tanult Mohammad Reza Pahlavi iráni sah, II. Albert belga király, III. Rainier monacói herceg és a luxemburgi koronaherceg is.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.