A svájci bentlakásos iskolák legendásak, mindig is ezekben a méregdrága intézményekben taníttatták gyermekeiket a leggazdagabb európai családok, de érkeztek (és a mai napig érkeznek) tehetős diákok Észak-Amerikából, közel-keleti, ázsiai és afrikai országokból is. A legdrágább svájci luxusiskola az idén 137. tanévét megkezdő Le Rosey.
Lovarda, wellnessközpont, teniszpályák, egy 14. századi kastély, egy vitorlásközpont yachtokkal, vitorlásokkal és motorcsónakokkal, beltéri és kültéri színház, hatalmas könyvtár és médiacentrum, három étterem és két kávézó – így néz ki Svájc, sőt egyes adatok szerint a világ legdrágább bentlakásos iskolájának 28 hektáros, hihetetlen környezetben fekvő campusa.
A Le Rosey diákjai – összesen négyszázan tanulnak az intézményben – tanévenként 29 millió forintnak megfelelő tandíjat fizetnek a legmagasabb színvonalú oktatásért és ellátásért. Az 1950-es és 1960-as években a legtöbb külföldi diák amerikai, görög és olasz volt, az 1970-es években a gazdag arab és iráni családok gyerekei tanultak nagyobb számban az iskolában, a nyolcvanas évektől sok japán és kínai, az 1990-es évektől pedig rengeteg orosz tanuló érkezett a Le Rosey-ba.
A tanterv kétnyelvű, a diákok anyanyelvi szinten megtanulnak angolul és franciául, de az anyanyelvükön és egy negyedik, sőt akár egy ötödik nyelven is tanulhatnak – nem véletlen, hogy az elmúlt öt évben húsz különböző nyelvet oktattak az intézményben. A végzősök nemzetközi érettségit szereznek.
Az 1880-ban alapított iskola vezetői 1917-ben úgy döntöttek, a diákokat a téli hónapokra Gstaadba költöztetik át, hogy ne kelljen szenvedniük a Genfi-tó környéki ködtől. A síparadicsomban eltöltött hónapokban a tanulók használhatják az alpesi sípályákat, a wellnessközpontokat, a sportcentrumok szolgáltatásait.
A Le Rosey osztályaiban tanultak többen például a Rothschild családból, luxemburgi, olasz és görög uralkodói családokból. Itt tanult Mohammad Reza Pahlavi iráni sah, II. Albert belga király, III. Rainier monacói herceg és a luxemburgi koronaherceg is.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
