Ebben a svájci luxusiskolában tanulnak a világ leggazdagabb gyerekei
A svájci bentlakásos iskolák legendásak, mindig is ezekben a méregdrága intézményekben taníttatták gyermekeiket a leggazdagabb európai családok, de érkeztek (és a mai napig érkeznek) tehetős diákok Észak-Amerikából, közel-keleti, ázsiai és afrikai országokból is. A legdrágább svájci luxusiskola az idén 137. tanévét megkezdő Le Rosey.
Eduline
Lovarda, wellnessközpont, teniszpályák, egy 14. századi kastély, egy vitorlásközpont yachtokkal, vitorlásokkal és motorcsónakokkal, beltéri és kültéri színház, hatalmas könyvtár és médiacentrum, három étterem és két kávézó – így néz ki Svájc, sőt egyes adatok szerint a világ legdrágább bentlakásos iskolájának 28 hektáros, hihetetlen környezetben fekvő campusa.
A Le Rosey diákjai – összesen négyszázan tanulnak az intézményben – tanévenként 29 millió forintnak megfelelő tandíjat fizetnek a legmagasabb színvonalú oktatásért és ellátásért. Az 1950-es és 1960-as években a legtöbb külföldi diák amerikai, görög és olasz volt, az 1970-es években a gazdag arab és iráni családok gyerekei tanultak nagyobb számban az iskolában, a nyolcvanas évektől sok japán és kínai, az 1990-es évektől pedig rengeteg orosz tanuló érkezett a Le Rosey-ba.
A tanterv kétnyelvű, a diákok anyanyelvi szinten megtanulnak angolul és franciául, de az anyanyelvükön és egy negyedik, sőt akár egy ötödik nyelven is tanulhatnak – nem véletlen, hogy az elmúlt öt évben húsz különböző nyelvet oktattak az intézményben. A végzősök nemzetközi érettségit szereznek.
Az 1880-ban alapított iskola vezetői 1917-ben úgy döntöttek, a diákokat a téli hónapokra Gstaadba költöztetik át, hogy ne kelljen szenvedniük a Genfi-tó környéki ködtől. A síparadicsomban eltöltött hónapokban a tanulók használhatják az alpesi sípályákat, a wellnessközpontokat, a sportcentrumok szolgáltatásait.
A Le Rosey osztályaiban tanultak többen például a Rothschild családból, luxemburgi, olasz és görög uralkodói családokból. Itt tanult Mohammad Reza Pahlavi iráni sah, II. Albert belga király, III. Rainier monacói herceg és a luxemburgi koronaherceg is.
A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.
A PDSZ szerint a pedagógusértékelés valódi célja az lenne, hogy támogasson, nem az, hogy büntessen. A szervezet a központi teljesítményértékelési rendszer helyett a helyi hatáskörbe eső visszajelzést szorgalmazná.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
