„Itt az idő, hogy elmondd a gyerekednek, igazából nem az számít, hogy melyik iskolába vették fel” – ilyen címmel jelent meg Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember írása a wmn.hu-n.
„Az elég jó iskolába való felvételt (sőt, ma már az elég jó óvodába való bekerülést) a szülők a jövőbeni siker zálogaként, minden követ megmozgatva, saját magukat – és gyakran a gyereküket – sem kímélve próbálják elérni. A „siker” az új Szent Grál. Mindenki akarja magának, mindenki akarja a gyerekének, versengve, másokat legyőzve, az eszközökben nem válogatva küzdünk érte” – írja Gyurkó Szilvia, hozzátéve: egy nagy nemzetközi kutatás szerint úgy tűnik, hogy az általános és középiskolai eredmények semmilyen formában nem jelzik előre a felnőttkori sikerességet.
„Azt írja a Time magazin, hogy nem attól függ, mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel és a munkánkkal felnőttként, hogy milyen iskolát végeztünk. Pontosabban: ugyanolyan jól tudják érezni magukat a bőrükben azok, akik egy „névtelen” iskolában végeztek, mint azok, akik beküzdötték magukat egy elitiskolába” – magyarázza a gyerekjogi szakember a wmn.hu-n.
Aki szerint a sikerhez vezető út nem olyan szűk, mint ahogy szülőként gondoljuk. Az a hit, hogy „elhiszem magamról, hogy elérhetem a céljaimat, hogy képes vagyok megvalósítani, amit elképzeltem”, mindennél többet ér. Ha ugyanis a sikert azzal azonosítjuk, hogy felnőttként olyan életet élünk, amiben jól érezzük magunkat, akkor a siker elsősorban azon múlik, hogy tudom, ki vagyok, mire van szükségem, mi tesz elégedetté, és hiszem, hogy ezt képes vagyok elérni, ezért teszek is érte – írja, hozzátéve: ezért fontos, hogy azok a gyerekek is tudják, akiknek nem sikerült a kiszemelt „legjobb iskolába” való bekerülés, hogy ettől még nem lesznek kevésbé sikeresek az életben.
Úgy rossz, ahogy van - tényleg nagy baj van a középiskolai felvételivel
"A rendszer úgy rossz, ahogy van" - fogalmazott meg sommás véleményt a középiskolai felvételiről az Eduline-nak a Magyartanárok Egyesületének elnöke, akinek véleményével alighanem oktatáskutatók, gyermekpszichológusok is egyetértenek. De mivel lehetne helyettesíteni a jelenlegi felvételit? Körzetes középiskola vagy sorsolásos rendszer? És vajon rontana-e a helyzeten, ha a kormány az összes középiskolát arra kötelezné, tartson írásbeli felvételit?
Sokan az első ismeretlen kérdésnél pánikolnak be - ilyen volt a középiskolai felvételi
Jól összerakott, korrekt feladatsor - így értékelték az Eduline által megkérdezett szaktanárok a nyolcadikosok középiskolai felvételi feladatsorát. Matematikából kaptak ugyan egy-két meglepő példát a diákok, magyarból azonban garantáltan volt olyan feladat, amely elnyerte a tizennégy évesek tetszését. Persze a középiskolai felvételi ettől még igazi stresszfaktor az általános iskolásoknak, akiknek életükben először kell helytállniuk egy vizsgahelyzetben.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
