„Az elég jó iskolába való felvételt (sőt, ma már az elég jó óvodába való bekerülést) a szülők a jövőbeni siker zálogaként, minden követ megmozgatva, saját magukat – és gyakran a gyereküket – sem kímélve próbálják elérni. A „siker” az új Szent Grál. Mindenki akarja magának, mindenki akarja a gyerekének, versengve, másokat legyőzve, az eszközökben nem válogatva küzdünk érte” – írja Gyurkó Szilvia, hozzátéve: egy nagy nemzetközi kutatás szerint úgy tűnik, hogy az általános és középiskolai eredmények semmilyen formában nem jelzik előre a felnőttkori sikerességet.

„Azt írja a Time magazin, hogy nem attól függ, mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel és a munkánkkal felnőttként, hogy milyen iskolát végeztünk. Pontosabban: ugyanolyan jól tudják érezni magukat a bőrükben azok, akik egy „névtelen” iskolában végeztek, mint azok, akik beküzdötték magukat egy elitiskolába” – magyarázza a gyerekjogi szakember a wmn.hu-n.

Aki szerint a sikerhez vezető út nem olyan szűk, mint ahogy szülőként gondoljuk. Az a hit, hogy „elhiszem magamról, hogy elérhetem a céljaimat, hogy képes vagyok megvalósítani, amit elképzeltem”, mindennél többet ér. Ha ugyanis a sikert azzal azonosítjuk, hogy felnőttként olyan életet élünk, amiben jól érezzük magunkat, akkor a siker elsősorban azon múlik, hogy tudom, ki vagyok, mire van szükségem, mi tesz elégedetté, és hiszem, hogy ezt képes vagyok elérni, ezért teszek is érte – írja, hozzátéve: ezért fontos, hogy azok a gyerekek is tudják, akiknek nem sikerült a kiszemelt „legjobb iskolába” való bekerülés, hogy ettől még nem lesznek kevésbé sikeresek az életben.