Olyan ötlettel rukkoltak elő egy finn iskolában, amiről itthon még csak álmodhatunk
Négy beszélő robot segít a matematika és a nyelv tanításában tamperei általános iskolákban - jelentette a Yle finn országos műsorszolgáltató.
MTI
A négy robot közül három bagolyhoz hasonlít, ezeket a matematika oktatásában használják majd. A gépeket a finn AI Robots vállalat készítette. A negyedik, humanoid robot a finn Utelias cég fejlesztése: Elias a nyelvtanítást segíti.
A robotokat Tampere rendelte az oktatás támogatására. A gépeket valós osztálytermi környezetben tesztelik, mások mellett egy általános iskola előkészítő osztályában fogják használni.
A matematika oktatását segítő első robot a napokban érkezet meg Tamperébe, ahol a Soria általános iskolában próbálják ki. A további három robotot más-más iskolákban vetik be.
A kísérlettel azt is vizsgálják, hogy a gyerekek hogyan működnek együtt a robotokkal és milyen tapasztalatokat szereznek az interakcióból. "Természetesen az is érdekel bennünket, hogyan javíthatják ezek a robotok a tanítás minőségét" - fűzte hozzá Marika Korpinurmi, a tamperei projekt vezetője. A robotok alkalmazása a Smart Tampere-projekt része, amelyben digitális megoldásokat keresnek a város mindennapi életének javításában.
Nem sikerült japán kutatóknak kifejleszteniük egy olyan robotot, amely elég okos ahhoz, hogy teljesítse az ázsiai ország legjobb egyetemének felvételi vizsgáját. A Nemzeti Informatikai Intézet kutatócsoportja hétfőn közölte: felhagynak a 2011 óta tartó erőfeszítésekkel arra, hogy olyan robotot alkossanak, amely képes bejutni a Tokiói Egyetemre, a helyiek által Todainak nevezett intézménybe.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
