Így puskáznak a középiskolások és az egyetemisták: a leggyakoribb módszerek
A diákok hosszú évek óta dolgoznak ki a kreatívabbnál kreatívabb puskázási tippeket (és adják tovább utódaiknak). Tanárokat kérdeztünk: szerintük ezek a leggyakoribb "módszerek".
Széplaki Nóra
Kétféle diák létezik: aki tud puskázni, és azt hiszi, hogy a tanár nem veszi észre, és aki egyszerűen képtelen rá. Puskázni persze nem éri meg - de azért sokan megpróbálják. Mutatjuk, hogyan.
1. Üzenet a palackban
Ez a módszer abból áll, hogy egy félig üres üditős flakonról leszedik a fóliát. A hátuljára kerül fel a puska és aztán visszaragasztják az üvegre. Innivaló bárkinek lehet a padján dolgozat írás közben, és mégis miért nézegetné a palackot a tanár?
2. Mire jó egy harisnya?
A testszínű harisnyanadrág feltalálói tudtak valamit.
Amikor a puskázó felveszi a ruhadarabot, a comb felső részéhez helyezi az elkészített papírt. Pont úgy, hogy rálógjon a szoknyája, és ne látszódjon. A dolgozat közben pedig megigazítja a szoknyát, és már ott is van a puska.
3. Kárpótlás a fiúknak: Zoknis trükk
A harisnyás trükköt persze a fiúk is gyakran kipróbálják, csak ők a zokni alá rejtik a puskát. Persze a "zoknis puskázáshoz" szükséges testhelyzet nem tartozik a legkényelmesebbek közé, a bokát ugyanis a másik térden kell pihentetni ahhoz, hogy bármit lássanak is az apró betűkből.
4. Matekórákra tökéletes
Egy fekete számológép és egy ablak melletti pad egyvelege alkotja ezt a trükköt. A számológép hátuljára halványan írja fel a diák a puskát és mivel fekete alapon feketével van, ezért csak látszik, amikor a fény a megfelelő szögből esik rá. Ugye, milyen leleményes?
Már csak pár hét van az érettségiig, de két tétel között lazítanátok egy kicsit? Ajánlunk négy filmet, amely a középiskola végéről és persze az érettségiről szól - egyikben sem fogtok csalódni. Moszkva tér Tudjuk, sokszor ajánlottuk már, de nem véletlenül!
5. Két lap, egy anyag
Talán a legelvetemültebb módszer az, amikor bekerül a megoldásokkal teli papír a dolgozatlap alá. És ha meg akar nézni valami információt a diák, akkor felemeli a feladatlapot, megnézi a választ és visszateszi. Annyira egyszerű, annyira képtelen, hogy a tanár bele sem gondol, hogy tényleg megkockáztatja valaki ezt a trükköt.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
