Tényleg jön a pénzügyi oktatás az iskolákban szeptembertől?

Elkészült a pénzügyi tudatosságot fejlesztő tananyag az ötödik és a hatodik osztályosoknak.

  • Eduline
pixabay

Elkészültek és a tankönyvjegyzékről már rendelhetők azok az új, 5., valamint 6. osztályosoknak szóló matematika munkafüzetek, melyekben a mindennapi élethez kapcsolódó, gyakorlatias pénzügyi feladatokat tartalmazó önálló fejezet is helyet kapott – olvasható a Pénziránytű Alapítvány közleményében.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az is elképzelhető, hogy önálló tantárgy lesz az iskolák 7-10. évfolyamán a pénzügyi ismeretek – legalábbis ez áll a pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó stratégiában, amelyet március elején tettek közzé.

A pénzügyi ismereteket kötelező tartalomként fogják oktatni a 7-10. évfolyamon – szögezi le a dokumentum, amelyből az is kiderül, arról még nem született döntés, hogy ez önálló tantárgy lesz, vagy a diákok a többi tanórán tanulhatnak majd pénzügyi ismereteket.

A stratégia arra is kitér, hogy a 3-6. évfolyam „tantárgyi tartalmaiban” kötelező lesz a pénzügyi nevelés megjelenése, a matematikaórákon pedig növelni kell a „háztartási/pénzügyi” problémákhoz kapcsolódó pénzügyi matematikai feladatok arányát.

Pénzügyi  ismereteket jelenleg csak a szakgimnáziumokban oktatnak külön tanórákon, kötelező tantárgyként, más iskolákban – elvileg – a közismereti órákon jelenik meg a téma, de az intézmények úgy is dönthetnek, hogy a szabad órakeretből szakítanak ki heti 45 percet a pénzügyi ismeretek tanítására.

Új tantárgyat vezethetnek be az iskolákban: jön a kötelező pénzügy óra?

Elképzelhető, hogy önálló tantárgy lesz az iskolák 7-10. évfolyamán a pénzügyi ismeretek - ez áll a pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó stratégiában, amelyet hétfőn tett közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormány.hu-n. A pénzügyi ismereteket kötelező tartalomként fogják oktatni a 7-10.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.