Megvan, hány pedagógus jelentkezett a 2018-as minősítésre

Az előző évekhez képest jelentősen többen, több mint 18 000-en jelentkeztek a 2019-es pedagógusminősítési eljárásokra – közölte az Oktatási Hivatal.

  • Eduline
MTI / Marjai János

A pedagógusok 2018. március 31-ig jelentkezhettek a 2019-es minősítési eljárásra az intézményvezetőjüknek átadott, kitöltött jelentkezési lappal – összesen 18 311-en döntöttek így. A keretszám egyébként ennél jóval magasabb, az emberi erőforrások miniszterének döntése alapján 2019-ben maximum 35 ezer pedagógus minősítése történhet meg.

Az Oktatási Hivatal adatai alapján a gyakornokok közül 3083-an jelentkeztek a kötelező minősítésre, a pedagógus II fokozatot 12 848-an, a mesterpedagógus besorolást 2294-en szeretnék megszerezni, míg kutatótanári fokozatot 29-en céloztak meg. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők közül 57-en vesznek részt a minősítési eljárásba, hogy pedagógus I fokozatba léphessenek.

A minősítési eljárásra jelentkezett pedagógusokat és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat 2018. április 17-étől értesíti az Oktatási Hivatal az e-mail-címükön. A jelentkezők az Oktatási Hivatal informatikai felületén ellenőrizhetik az intézményvezetőjük által megadott adataikat.

Megvan, hány pedagógust minősíthetnek 2019-ben

Jövőre 35 ezer pedagógus vehet részt a minősítési eljárásban, az emberi erőforrások miniszterének szerdán közzétett határozata tartalmazza a keretszám mellett a minősítési tervbe való felvétel különös feltételeit is - közölte az Oktatási Hivatal A minősítésre jelentkezők az őket foglalkoztató intézmény vezetőjénél adhatják le az Oktatási Hivatal honlapjáról letölthető jelentkezési lapot március 31-ig.

A pedagógusminősítés nem más, mint egy színpadi mutatvány?

"Unokáim, testvéreim unokái, szomszédgyerekek és tanítványok egytől egyig arról számolnak be, hogy a tanárnéni/bácsi minősülős órája színpadi mutatvány volt, a legkevésbé sem hasonlított a hétköznapira" - olvasható a pedagógusminősítési rendszerről abban az olvasói levélben, amelyet a Független Tanerők Hangja nevű Facebook-csoport tett közzé.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.