A pályakezdők béremelése mellett a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának automatizmusával, illetve a végzős hallgatók bevonásával lehetne enyhíteni a pedagógushiányt - jelentette ki a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az érdekképviselet hétfői budapesti tanévnyitó sajtótájékoztatóján.
Szabó Zsuzsa hangsúlyozta: a pedagógushiány különösen a kistelepülési iskolákat veszélyezteti, ezért is szükség volna egy szolgálatilakás-programra, valamint arra, hogy a nyugdíj után továbbdolgozó pedagógusoknak ne kelljen választaniuk a nyugdíj és a bér között.
Hozzátette: a nyáron az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal megállapodtak arról, hogy szeptemberben, illetve októberben szakmai egyeztetést tartanak a tárcák és a szakszervezet.
Mint mondta, évek óta megoldatlan probléma az is, hogy a jogszabály a pedagógusok heti óraszámát 22 és 26 óra között határozza meg, így intézményenként eltérő időt dolgoznak a pedagógusok ugyanazért a bérért. Továbbá egyre kevesebb a fiatal, mert a kezdő 200 ezer forintos bér nem elegendő arra, hogy a pályán tartsa a frissdiplomásokat - fűzte hozzá.
Miért kellene tudnia a minisztériumnak, melyik Facebook-csoporthoz csatlakozott egy tanár?
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára a Budapesti Tanévnyitó Konferencián bejelentette, hogy a pedagógusok munkaterhelésének felmérésére valamennyi pedagógusnak megküldendő kérdőívekkel - és még ez év szeptemberében - kerül sor, ezért álltak nyilvánosság elé a kritikáikkal. Ezt írta Facebook-oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Arról is szólt, hogy a PSZ - korábbi döntésével ellentétben - részt kíván venni a Köznevelési Stratégiai Kerekasztal munkájában, és képviseltetik magukat a Szakképzési és Innovációs Tanácsban is.
Gosztonyi Gábor, az érdekképviselet alelnöke az Emmi által a pedagógusokhoz eljuttatott kérdőívvel kapcsolatban aggályosnak nevezte az internetes aktivitásra és az intézményekre vonatkozó kérdéseket. Az utóbbiakra adott válaszok alapján ugyanis egy-egy kistelepülési intézmény azonnal beazonosítható, így nem biztosított az anonimitás. Azt javasolják a tárcának, hogy vegye ki ezeket a kérdéseket a kérdőívből - mondta.
Totyik Tamás, a szakszervezet másik alelnöke arról beszélt, hogy a nemzeti alaptanterv (Nat) tervezete szerintük szembemegy az európai trendekkel. Közölte: a tervezet alapján a tananyag nem hogy nem csökken, hanem egyes esetekben még bővül is. Továbbá növeli az esélyegyenlőtlenséget, mert ugyanannak a tanítását követeli meg a fővárosi elitiskolában, mint az ország legszegényebb járásában. Emellett az alsó tagozatban bevezetendő mindennapos művészeti nevelés tovább szűkíti a gyermekek szabadidejét. Totyik Tamás súlyos gondnak nevezte, hogy a szakközépiskolák tanterve nem látott napvilágot.
Tényleg nem lesznek fizika-, kémia- és biológiaórák az általános iskolákban. Vagy mégis?
Tényleg nem minden általános iskolában lesznek biológia-, kémia- és fizikaórák, ha a jelenlegi formájában fogadja el a kormány az új Nemzeti alaptantervet. Ehelyett a három tárgyat komplexen, heti 4-5 órában oktatnák a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak. Kiskaput azonban hagytak a tervezet készítői: az iskolák dönthetnek úgy is, maradnak a mostani rendszernél.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
